Érettségi a járvány tetőzésének idején: „új adat, elemezni fogjuk”

A kormány döntése szerint az érettségik elkezdődnek május 4-én, azonban a miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy a járvány tetőzése május 3-ra várható. Most reagáltak a kérdésekre.

  • Eduline

Orbán Viktor tegnapi az ajkai kórházban említette meg azt, hogy szakértők május 3-ra várják a koronavírus-járvány csúcspontját. Ez mindössze egy nappal előzi meg május 4-ét, vagyis az érettségi tervezett kezdetét.

„Új adat, elemezni fogjuk” - reagált egy kormányzati forrás az ATV kérdésére, miszerint a május 4-ei érettségi vizsgák előtt fut fel a csúcsra a járvány szakemberek szerint, ezért mérlegelik-e az érettségi elhalasztását.

Ez ellen a napokban több szervezet is fellépett, titakozott. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például a szabadságok igénylését javasolja a tanároknak, hogy megakadályozzák a májusi érettségiket. A Szülői Hang is közleményt adott ki az érettségik kapcsán, szerintük a kormány nem adott valódi választási lehetőséget az érettségivel kapcsolatban.

A 2020-as érettségivel kapcsolatos legfrissebb anyagainkat itt olvashatjátok. Az idei érettségi tervezett menetét pedig itt nézhetitek meg.

A kormány nem adott valódi választási lehetőséget az érettségivel kapcsolatban

A Szülői Hang is közleményt adott ki az érettségik kapcsán, melyben kiemelik, hogy különösen fontos az egészségügyi kockázatok csökkentése, főleg amikor a miniszterelnök szerint az érettségi kezdete egybeesik a járvány tetőzésének várható időpontjával.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.