Több szakszervezet is azt követeli a köznevelési államtitkártól, hogy kérjen bocsánatot

Maruzsa Zoltán terroristának nevezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tagjait, ezért most öt szakszervezet is bocsánatkérést követel a köznevelési államtitkártól.

  • Eduline/MTI

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kiadott egy közleményt, melyben koordinált szabadságkivétellel akarja megakadályozni a májusban megtartandó érettségit. Közleményükben azt írták, nem hagyják, hogy 85 ezer gyereket és 6 ezer tanárt "rángassanak" be érettségizni a járványügyi veszélyhelyzet kellős közepén.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a közleményre az M1 Híradójában reagált és a PDSZ-t a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezettel állította párhuzamba. Ezeket a szavakat több szakszervezet is megdöbbenéssel fogadta.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma MTI-hez eljuttatott hétfői közös állásfoglalásában azt írták, mélységes felháborodással hallották Maruzsa Zoltán szavait, és követelik a köznevelésért felelős államtitkártól, hogy kérjen bocsánatot a szakszervezettől.

Azt is kiemelték közleményükben: a szakszervezetek mindig a munkavállalók érdekében szólalnak fel, és ezt terrorizmushoz hasonlítani szerencsétlen, ízléstelen és rossz érzést keltő. Szerintük az államtitkár azért nevezte terroristának a PDSZ-t és tagjait, mert a pedagógus társadalom elégedetlenségének adtak hangot amiatt, hogy a kormány az érintettek bevonása nélkül döntötte el az idei érettségi lebonyolításának idejét és módját. Ez ellen nem csak a szakszervezetek, hanem civil- diák- és szülői szervezetek is felszólaltak.

Rámutattak arra is, hogy ésszerű lett volna az érettségi vizsgák idejéről és módjáról egyeztetni, és azt nem két és fél héttel előtte bejelenteni. Majd kitértek a miniszterelnök vasárnapi bejelentésére, miszerint a szakértők május 3-ra várják a koronavírus-járvány csúcspontját. Ez mindössze egy nappal előzi meg május 4-ét, vagyis az érettségi tervezett kezdetét. Már csak ezért sem szabad május negyedikén elkezdeni a vizsgáztatást - közölték.

Végül felszólították Maruzsa Zoltán államtitkárt, hogy a jövőbeni együttműködés érdekében kérjen bocsánatot a PDSZ vezetésétől, valamint a tanároktól és oktatásban dolgozó tagjaitól. 

Érettségi a járvány tetőzésének idején: „új adat, elemezni fogjuk"

A kormány döntése szerint az érettségik elkezdődnek május 4-én, azonban a miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy a járvány tetőzése május 3-ra várható. Most reagáltak a kérdésekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.