Felvételi vizsgák a koronavírus alatt - ilyenek lesznek 2020-ban

Nem csak az érettségi és a nyelvvizsgák alakulnak át 2020-ban. Így változnak a felvételi vizsgák a koronavírus miatt - szabályok és fontos tudnivalók egy helyen.

  • Eduline

Általános alapelv, hogy a személyes jelenlétet igénylő vizsgát a felsőoktatási intézményeknek lehetőség szerint úgy kell megszervezniük, hogy az ne igényeljen személyes érintkezést, és közben végig biztosítani kell a legalább 1,5 méteres távolságot is - írja a felvételi tájékoztató.

Osztatlan tanárképzés esetében előzetesen megküldött motivációs leveletek lesz az alapja a tanárképzés pályaalkalmassági vizsgátoknak. A tanító, konduktor, óvodapedagógus és csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésben pedig írásban kell nyilatkoznotok arról, hogy nincs olyan betegségetek vagy más körülmény, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányaitokat.

A változásokról az intézmények a Felvin, a felsőoktatási felvételi tájékoztató intézményi meghirdetéseiben tájékoztatnak majd titeket, ezért kérik az érintetteket, hogy figyeljék a honlapot. A változások megjelenéséről e-mailben is tájékoztatnak majd titeket.

 Mi lesz a záróvizsgákkal?

A felsőoktatási tanulmányokat lezáró záróvizsgákat az intézményeknek a felvételi vizsgákhoz hasonlóan kell megszervezniük.

Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog, hogy a 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett hallgatók mentesülnek az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga-letételi kötelezettség alól. Erről itt olvashatjátok el a legfontosabb információkat.

Meddig tölthetitek fel a szükséges dokumentumokat, papírokat? Az általános felvételi eljárásban a dokumentumok pótlásának határideje július 9-e. Addig a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumot az Oktatási Hivatalhoz be kell nyújtani - írja a tájékoztató.

Így változnak a nyelvvizsga többletpontok szabályai idén

A koronavírus miatt az általános felsőoktatási felvételi eljárást is érinti néhány intézkedés, amiről döntött a kormány. Ilyen a nyelvvizsgák pontszámítása is - mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.