Érettségi 2020: felvetett pár kérdést a mai bejelentés

Végre bejelentette a kormány, mi a terve az idei érettségikkel - ez azonban csak kevés kérdésünkre adott választ, és még többet vetett fel.

  • Eduline

A mai kormánydöntés értelmében csak írásbeli érettségiket szerveznek idén. Az előrehozott érettségikkel kapcsolatban azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy idén a vizsgákat nem tartják meg, ugyanis kizárólag azokat a vizsgákat szervezik meg, ahol erre a jelentkezőknek szüksége van a felvételi miatt - előrehozott vizsgák nem lesznek.

Ezzel kapcsolatban a diákokban is felmerült a kérdés, vajon azokat a vizsgákat megtartják-e, ahol bár nem végzős (korábban már bizonyítványt szerzettek) diákok szeretnének vizsgázni, szintemelőt tenni egy korábban már elvégzett tárgyból, illetve olyan emelt szintű vizsgát tenni, ami elengedhetetlen a 2020-as felvételinél. Az sem egyértelmű, mi vonatkozik azokra a diákokra, akik a határontúlról jelentkeztek vizsgára és egyetemre. Az ő esetükben a határzárak és az esetleges vizsgaformák (pl. szintén szintemelő vizsga) mennyire játszik szerepet. Vajon átjöhetnek Magyarországra a vizsgaidőszakban?

Érettségi 2020: mi lesz a már végzett, de felvételiző diákokkal?

Az érettségi döntés bejelentése óta sorra érkeznek az olvasói levelek hozzánk, most inkább kérdésekről, mintsem személyes véleményekről.

Az már a múltheti tervezet bejelentésénél elhangzott, hogy azoknak, akik nem felvételiznek idén, lehetőséget biztosítanának, hogy visszalépjenek a vizsgától és az előrehozott érettségiket sem tartják meg. Így 30 ezerrel kevesebb érettségit kéne lebonyolítani. Ha valaki pedig befizette az érettségi díját, de nem vizsgázik, annak az állam visszatéríti majd az összeget - mondta akkor a Maruzsa Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkára. De vajon mi lesz azokkal, akik emiatt most bukják az idei felvételit?

A Pedagógusok Szakszervezet már egy hete jelezte, elengedhetetlenül szükséges a körültekintés akkor is, ha vidékről bejáró diákoknak kell az iskolákba utazniuk. Várják annak kidolgozását, hogy esetükben milyen intézkedéseket hoz a kormány (kinyitnak-e a kollégiumok, illetve miként szervezik meg biztonságos utazásukat.) Megfontolandónak tartják, hogy a kollégista diák a lakóhelyéhez legközelebb eső középiskolában írhassa meg az érettségit.

A mai sajtótájékoztatón az is bejelentették, a helyzet miatt senkinek nem kötelező idén vizsgázni, azonban aki nem jelenik meg most, az csak ősszel vizsgázhat majd, és kiesik az idei felvételiből. Mi lesz azokkal, akik úgy döntenek, májusban nem mennek vizsgázni? Nekik ezt hol kell jelezniük? Vagy egyszerűen nem mennek el vizsgára? 

Bár a sajtótájékoztatón mélyebb részletekbe nem bocsátkoztak, ezekre a kérdésekre igyekszünk minél előbb választ találni. Amint biztos - és egyértelmű - válaszunk lesz, azonnal közzétesszük!

Hivatalos: csak az írásbeli érettségiket tartják meg idén

Úgy látszik a kormány most látta végre elérkezettnek látta az időt és bejelentették: A 2020-as érettségik nem a korábban megszokott rendben tartják majd: csak írásbeli érettségiket szerveznek idén. Tegnap döntött a kormány az érettségivel kapcsolatban is, tájékozatott Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kiemelte, szóbeli vizsgákra csak ott kerülhet sor, ahol a középszintű vizsga ezt megköveteli.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.