Ezeket érdemes lenne a kormánynak is átgondolni - végzős diákok levele az érettségiről

Egy alapítványi iskola végzős diákjai fordultak nyílt levélben a köznevelési államtitkárhoz az idei érettségi miatt. Nyílt levelükben fogalmazták meg a jelenlegi javaslathoz kapcsolódó problémáikat és megoldási lehetőségekről is írnak.

  • Eduline

Nyílt levelet írtak a budapesti Lauder Javne Iskola végzős diákjai Maruzsa Zoltánnak - a köznevelési államtitkárnak - és az Oktatási Akciócsoportnak. Maruzsa Zoltán a múlt heti sajtótájékoztatón bejelentette: döntés még nem született a 2020-as érettségiről, de hivatalos javaslatuk szerint idén szóbeli érettségi vizsga nélkül zajlana le a vizsgaszezon.

A diákok az egyik legégetőbb résszel kezdik levelüket: érettségi készülésüket - ami alapból stresszes - felborította a jelenlegi helyzet, és komoly bizonytalanság nehezedik rájuk. Szerintük a kijárási korlátozással szembefordulna, ha megtartanák az érettségi vizsgákat.

Mivel nem biztosítható mindenki számára az előzetes vizsgálat, lehetséges, hogy tünetmentes fertőzött lesz az érettségizők között

- írják, majd felteszik a kérdést: hogyan lenne biztosítva így az érettségiző diákok számára a vizsga alatti biztonságos és kényelmes környezet? Már eleve az érettségire való eljutás is problémás azok számára, akik csak tömegközlekedéssel tudnak eljutni. Valamint több gimnáziumban volt fertőzött diákról hír, ennek kapcsán azt a kérdést is felteszik, mi lesz azokkkal, akik fertőzöttek vagy kötelező karanténban vannak, ők hogyan fognak vizsgázni? Hozzáteszik, hogy a tanárok egészsége is veszélyben lenne, hiszen sok 60 év feletti tanítja őket.

A pontozás

A diákok nagy része a felvételi többletpontokat nyelvvizsgákból és emelt szintű érettségi vizsgákból gyűjtik össze - írják. Ezek híján újfajta pontozási rendszerre lenne szükség úgy, hogy figyelembe veszik a járványügyi szempontokat és egyenlő esélyeket teremt a felsőoktatásba való bekerüléshez. Ők két különböző pontszámítási rendszert is javasolnak. A felsőoktatási felvételibe nem számító és a számító érettségi vizsgák esetén azt javasolják, hogy azok a diákok, akik nem felvételiznek, az érettségi eredményüket az év végi jegyükkel vagy annak az elmúlt 4 év átlagával kiválthassák, így ténylegesen tükrözve a diákok gimnáziumi éveinek munkáját.

Akik pedig felvételiznek, az elmaradó szóbeli vizsgákat - a jellemzően jobb átlageredmények miatt - a következő pontozási rendszert javasolják: számolják ki az elmúlt 3 évre az adott tárgyból a teljes érettségi eredmény pontszámának (írásbeli + szóbeli) és az írásbelik pontszámának hányadosát, vegyék a 3 darab éves hányados mértani közepét, és ezzel szorozzák meg az írásbelin szerzett pontszámot, majd az érettségi jegyet az eredeti eljárás szerint lehet kiszámolni.

Nyelvvizsga helyett emelt szintű érettségi

Azt is kérik, hogy legyen lehetősége azoknak a diákoknak átjelentkezni emelt szintű nyelvi érettségire, akik nyelvvizsgát terveztek tenni az elkövetkezendő hónapokban (mivek azok elmaradtak), hiszen így nem vesztenék el a többletpontjaikat.

Szerintük továbbá nyilatkoztatni kell az érettségizőket arról, hogy a választott középszintű vizsgatárgyaikból a vizsgáik eredményét az év végi jegyek alapján kérik (felsőoktatási felvételiben nem használható sem most, sem később) vagy írásbeli vizsga alapján (felsőoktatásba beszámítható). Ugyanígy arról is, hogy a járvány miatt elmaradt nyelvvizsga pótlása céljából terveznének-e emelt szintű érettségi vizsgát tenni.

Nincs jó megoldás a kérdésben, de nem lesz probléma az idei érettségikkel

A jelenlegi helyzetben csak rossz megoldások közül választhat a kormány az érettségik ügyében - mondja Nahalka István oktatáskutató.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.