A jelenlegi helyzetben csak rossz megoldások közül választhat a kormány az érettségik ügyében – mondja Nahalka István oktatáskutató.
Nahalka István szerint Magyarországon is kivitelezhető lett volna, hogy az érettségizőket az eddigi eredményeik alapján osztályozzák, ám ez a megoldás sem lett volna tökéletes - mondta el a Népszavának. Abból a szempontból jó lett volna, hogy a vizsgákat nem kellett volna megszervezni, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, az érettségi eredmények általában jobbak, mint az év végi átlagok, így sok diák rosszabbul járt volna. Ráadásul úgy kapnának érettségi jegyet, hogy az érettségi meg sem történt, valószínűleg ezt is sokan méltánytalannak tartanák. Egyszerűen nincs olyan megoldás, ami ne sértene valamilyen érdeket – fogalmazott.
Az oktatási államtitkár azzal indokolta az írásbelik megtartását, hogy Magyarországon az érettségi jegy egyben felvételi jegy is a felsőoktatásba, az egyetemek pedig nincsenek felkészülve arra, hogy érettségi hiányában saját felvételit szervezzenek. Hozzátette: aki idén nem akar egyetemre menni, annak nem szükséges érettségiznie, vizsgázhat jövőre is.
Arra a kérdésre, a halasztás lehetősége miatt előfordulhat-e, hogy tömegesen maradnak ki diákok az idei érettségiből, Nahalka István úgy felelt: lesznek, akik a halasztás mellett döntenek, de hogy mekkora tömeget fog érinteni, nem lehet előre megmondani. Az oktatáskutató nem tart attól, hogy a március 16-tól életbe lépett digitális tanrend miatt kevésbé tudnak felkészülni az érettségire a diákok, emiatt pedig jelentősen nőhet a sikertelen érettségik száma. Mint mondta, az iskolai felkészítés nem az utóbbi hetekben, hanem már tanév elején elkezdődött, az utolsó hónapokban pedig normál körülmények között is megnő az önálló tanulás szerepe.
Csak írásbeli érettségiket szerveznének idén
A megszokottól eltérően zajlanának majd a 2020-as érettségik - jelentette be a kormány. Döntés még mindig nincs, csak javaslat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
