Nincs jó megoldás a kérdésben, de nem lesz probléma az idei érettségikkel

A jelenlegi helyzetben csak rossz megoldások közül választhat a kormány az érettségik ügyében – mondja Nahalka István oktatáskutató.

  • Eduline

Nahalka István szerint Magyarországon is kivitelezhető lett volna, hogy az érettségizőket az eddigi eredményeik alapján osztályozzák, ám ez a megoldás sem lett volna tökéletes - mondta el a Népszavának. Abból a szempontból jó lett volna, hogy a vizsgákat nem kellett volna megszervezni, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, az érettségi eredmények általában jobbak, mint az év végi átlagok, így sok diák rosszabbul járt volna. Ráadásul úgy kapnának érettségi jegyet, hogy az érettségi meg sem történt, valószínűleg ezt is sokan méltánytalannak tartanák. Egyszerűen nincs olyan megoldás, ami ne sértene valamilyen érdeket – fogalmazott.

Az oktatási államtitkár azzal indokolta az írásbelik megtartását, hogy Magyarországon az érettségi jegy egyben felvételi jegy is a felsőoktatásba, az egyetemek pedig nincsenek felkészülve arra, hogy érettségi hiányában saját felvételit szervezzenek. Hozzátette: aki idén nem akar egyetemre menni, annak nem szükséges érettségiznie, vizsgázhat jövőre is.

Arra a kérdésre, a halasztás lehetősége miatt előfordulhat-e, hogy tömegesen maradnak ki diákok az idei érettségiből, Nahalka István úgy felelt: lesznek, akik a halasztás mellett döntenek, de hogy mekkora tömeget fog érinteni, nem lehet előre megmondani. Az oktatáskutató nem tart attól, hogy a március 16-tól életbe lépett digitális tanrend miatt kevésbé tudnak felkészülni az érettségire a diákok, emiatt pedig jelentősen nőhet a sikertelen érettségik száma. Mint mondta, az iskolai felkészítés nem az utóbbi hetekben, hanem már tanév elején elkezdődött, az utolsó hónapokban pedig normál körülmények között is megnő az önálló tanulás szerepe.

Csak írásbeli érettségiket szerveznének idén

A megszokottól eltérően zajlanának majd a 2020-as érettségik - jelentette be a kormány. Döntés még mindig nincs, csak javaslat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.