A jelenlegi helyzetben csak rossz megoldások közül választhat a kormány az érettségik ügyében – mondja Nahalka István oktatáskutató.
Nahalka István szerint Magyarországon is kivitelezhető lett volna, hogy az érettségizőket az eddigi eredményeik alapján osztályozzák, ám ez a megoldás sem lett volna tökéletes - mondta el a Népszavának. Abból a szempontból jó lett volna, hogy a vizsgákat nem kellett volna megszervezni, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, az érettségi eredmények általában jobbak, mint az év végi átlagok, így sok diák rosszabbul járt volna. Ráadásul úgy kapnának érettségi jegyet, hogy az érettségi meg sem történt, valószínűleg ezt is sokan méltánytalannak tartanák. Egyszerűen nincs olyan megoldás, ami ne sértene valamilyen érdeket – fogalmazott.
Az oktatási államtitkár azzal indokolta az írásbelik megtartását, hogy Magyarországon az érettségi jegy egyben felvételi jegy is a felsőoktatásba, az egyetemek pedig nincsenek felkészülve arra, hogy érettségi hiányában saját felvételit szervezzenek. Hozzátette: aki idén nem akar egyetemre menni, annak nem szükséges érettségiznie, vizsgázhat jövőre is.
Arra a kérdésre, a halasztás lehetősége miatt előfordulhat-e, hogy tömegesen maradnak ki diákok az idei érettségiből, Nahalka István úgy felelt: lesznek, akik a halasztás mellett döntenek, de hogy mekkora tömeget fog érinteni, nem lehet előre megmondani. Az oktatáskutató nem tart attól, hogy a március 16-tól életbe lépett digitális tanrend miatt kevésbé tudnak felkészülni az érettségire a diákok, emiatt pedig jelentősen nőhet a sikertelen érettségik száma. Mint mondta, az iskolai felkészítés nem az utóbbi hetekben, hanem már tanév elején elkezdődött, az utolsó hónapokban pedig normál körülmények között is megnő az önálló tanulás szerepe.
Csak írásbeli érettségiket szerveznének idén
A megszokottól eltérően zajlanának majd a 2020-as érettségik - jelentette be a kormány. Döntés még mindig nincs, csak javaslat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
