Nincs jó megoldás a kérdésben, de nem lesz probléma az idei érettségikkel
A jelenlegi helyzetben csak rossz megoldások közül választhat a kormány az érettségik ügyében – mondja Nahalka István oktatáskutató.
Egy alapítványi iskola végzős diákjai fordultak nyílt levélben a köznevelési államtitkárhoz az idei érettségi miatt. Nyílt levelükben fogalmazták meg a jelenlegi javaslathoz kapcsolódó problémáikat és megoldási lehetőségekről is írnak.
Nyílt levelet írtak a budapesti Lauder Javne Iskola végzős diákjai Maruzsa Zoltánnak - a köznevelési államtitkárnak - és az Oktatási Akciócsoportnak. Maruzsa Zoltán a múlt heti sajtótájékoztatón bejelentette: döntés még nem született a 2020-as érettségiről, de hivatalos javaslatuk szerint idén szóbeli érettségi vizsga nélkül zajlana le a vizsgaszezon.
A diákok az egyik legégetőbb résszel kezdik levelüket: érettségi készülésüket - ami alapból stresszes - felborította a jelenlegi helyzet, és komoly bizonytalanság nehezedik rájuk. Szerintük a kijárási korlátozással szembefordulna, ha megtartanák az érettségi vizsgákat.
Mivel nem biztosítható mindenki számára az előzetes vizsgálat, lehetséges, hogy tünetmentes fertőzött lesz az érettségizők között
- írják, majd felteszik a kérdést: hogyan lenne biztosítva így az érettségiző diákok számára a vizsga alatti biztonságos és kényelmes környezet? Már eleve az érettségire való eljutás is problémás azok számára, akik csak tömegközlekedéssel tudnak eljutni. Valamint több gimnáziumban volt fertőzött diákról hír, ennek kapcsán azt a kérdést is felteszik, mi lesz azokkkal, akik fertőzöttek vagy kötelező karanténban vannak, ők hogyan fognak vizsgázni? Hozzáteszik, hogy a tanárok egészsége is veszélyben lenne, hiszen sok 60 év feletti tanítja őket.
A pontozás
A diákok nagy része a felvételi többletpontokat nyelvvizsgákból és emelt szintű érettségi vizsgákból gyűjtik össze - írják. Ezek híján újfajta pontozási rendszerre lenne szükség úgy, hogy figyelembe veszik a járványügyi szempontokat és egyenlő esélyeket teremt a felsőoktatásba való bekerüléshez. Ők két különböző pontszámítási rendszert is javasolnak. A felsőoktatási felvételibe nem számító és a számító érettségi vizsgák esetén azt javasolják, hogy azok a diákok, akik nem felvételiznek, az érettségi eredményüket az év végi jegyükkel vagy annak az elmúlt 4 év átlagával kiválthassák, így ténylegesen tükrözve a diákok gimnáziumi éveinek munkáját.
Akik pedig felvételiznek, az elmaradó szóbeli vizsgákat - a jellemzően jobb átlageredmények miatt - a következő pontozási rendszert javasolják: számolják ki az elmúlt 3 évre az adott tárgyból a teljes érettségi eredmény pontszámának (írásbeli + szóbeli) és az írásbelik pontszámának hányadosát, vegyék a 3 darab éves hányados mértani közepét, és ezzel szorozzák meg az írásbelin szerzett pontszámot, majd az érettségi jegyet az eredeti eljárás szerint lehet kiszámolni.
Nyelvvizsga helyett emelt szintű érettségi
Azt is kérik, hogy legyen lehetősége azoknak a diákoknak átjelentkezni emelt szintű nyelvi érettségire, akik nyelvvizsgát terveztek tenni az elkövetkezendő hónapokban (mivek azok elmaradtak), hiszen így nem vesztenék el a többletpontjaikat.
Szerintük továbbá nyilatkoztatni kell az érettségizőket arról, hogy a választott középszintű vizsgatárgyaikból a vizsgáik eredményét az év végi jegyek alapján kérik (felsőoktatási felvételiben nem használható sem most, sem később) vagy írásbeli vizsga alapján (felsőoktatásba beszámítható). Ugyanígy arról is, hogy a járvány miatt elmaradt nyelvvizsga pótlása céljából terveznének-e emelt szintű érettségi vizsgát tenni.
A jelenlegi helyzetben csak rossz megoldások közül választhat a kormány az érettségik ügyében – mondja Nahalka István oktatáskutató.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.