Ezeket érdemes lenne a kormánynak is átgondolni - végzős diákok levele az érettségiről

Egy alapítványi iskola végzős diákjai fordultak nyílt levélben a köznevelési államtitkárhoz az idei érettségi miatt. Nyílt levelükben fogalmazták meg a jelenlegi javaslathoz kapcsolódó problémáikat és megoldási lehetőségekről is írnak.

  • Eduline

Nyílt levelet írtak a budapesti Lauder Javne Iskola végzős diákjai Maruzsa Zoltánnak - a köznevelési államtitkárnak - és az Oktatási Akciócsoportnak. Maruzsa Zoltán a múlt heti sajtótájékoztatón bejelentette: döntés még nem született a 2020-as érettségiről, de hivatalos javaslatuk szerint idén szóbeli érettségi vizsga nélkül zajlana le a vizsgaszezon.

A diákok az egyik legégetőbb résszel kezdik levelüket: érettségi készülésüket - ami alapból stresszes - felborította a jelenlegi helyzet, és komoly bizonytalanság nehezedik rájuk. Szerintük a kijárási korlátozással szembefordulna, ha megtartanák az érettségi vizsgákat.

Mivel nem biztosítható mindenki számára az előzetes vizsgálat, lehetséges, hogy tünetmentes fertőzött lesz az érettségizők között

- írják, majd felteszik a kérdést: hogyan lenne biztosítva így az érettségiző diákok számára a vizsga alatti biztonságos és kényelmes környezet? Már eleve az érettségire való eljutás is problémás azok számára, akik csak tömegközlekedéssel tudnak eljutni. Valamint több gimnáziumban volt fertőzött diákról hír, ennek kapcsán azt a kérdést is felteszik, mi lesz azokkkal, akik fertőzöttek vagy kötelező karanténban vannak, ők hogyan fognak vizsgázni? Hozzáteszik, hogy a tanárok egészsége is veszélyben lenne, hiszen sok 60 év feletti tanítja őket.

A pontozás

A diákok nagy része a felvételi többletpontokat nyelvvizsgákból és emelt szintű érettségi vizsgákból gyűjtik össze - írják. Ezek híján újfajta pontozási rendszerre lenne szükség úgy, hogy figyelembe veszik a járványügyi szempontokat és egyenlő esélyeket teremt a felsőoktatásba való bekerüléshez. Ők két különböző pontszámítási rendszert is javasolnak. A felsőoktatási felvételibe nem számító és a számító érettségi vizsgák esetén azt javasolják, hogy azok a diákok, akik nem felvételiznek, az érettségi eredményüket az év végi jegyükkel vagy annak az elmúlt 4 év átlagával kiválthassák, így ténylegesen tükrözve a diákok gimnáziumi éveinek munkáját.

Akik pedig felvételiznek, az elmaradó szóbeli vizsgákat - a jellemzően jobb átlageredmények miatt - a következő pontozási rendszert javasolják: számolják ki az elmúlt 3 évre az adott tárgyból a teljes érettségi eredmény pontszámának (írásbeli + szóbeli) és az írásbelik pontszámának hányadosát, vegyék a 3 darab éves hányados mértani közepét, és ezzel szorozzák meg az írásbelin szerzett pontszámot, majd az érettségi jegyet az eredeti eljárás szerint lehet kiszámolni.

Nyelvvizsga helyett emelt szintű érettségi

Azt is kérik, hogy legyen lehetősége azoknak a diákoknak átjelentkezni emelt szintű nyelvi érettségire, akik nyelvvizsgát terveztek tenni az elkövetkezendő hónapokban (mivek azok elmaradtak), hiszen így nem vesztenék el a többletpontjaikat.

Szerintük továbbá nyilatkoztatni kell az érettségizőket arról, hogy a választott középszintű vizsgatárgyaikból a vizsgáik eredményét az év végi jegyek alapján kérik (felsőoktatási felvételiben nem használható sem most, sem később) vagy írásbeli vizsga alapján (felsőoktatásba beszámítható). Ugyanígy arról is, hogy a járvány miatt elmaradt nyelvvizsga pótlása céljából terveznének-e emelt szintű érettségi vizsgát tenni.

Nincs jó megoldás a kérdésben, de nem lesz probléma az idei érettségikkel

A jelenlegi helyzetben csak rossz megoldások közül választhat a kormány az érettségik ügyében - mondja Nahalka István oktatáskutató.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.