Így áll most a felvételi: infók és változások

A 2020-as felvételivel kapcsolatban bár vannak kézzelfogható, végleges infók, sok minden mégis képlékeny még, főként az érettségi miatt. Módosulhatnak ugyanis bizonyos részei, legyen szó ponthatárokról vagy pontszámításról. Mutatjuk az aktuális tudnivalókat.

  • Eduline

Van, amit még nem módosítottak eddig a felvételivel kapcsolatban, ilyenek az előzetes ponthatárok is. Több népszerű szakon húznak ugyanis előzetes központi ponthatárt minden egyes évben. Ez azt jelenti, azokon a szakokon, ahol jelenik meg ilyen ponthatár, csak azok a felvételizők szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt.

Fontos, hogy a végleges, nyáron meghirdetett ponthatár ettől a ponttól eltérhet, a jelentkezők pontszámai vagy létszáma alapján még ennél lehetnek magasabbak, vagy akár alacsonyabbak is lehetnek. Az idei ponthatárokról megjelenésükkor az derült ki, több alap- és osztatlan szakon csökkentek a tavalyihoz képest - ezeket szakokra bontva egy korábbi cikkünkben érhetitek el.

Mi lesz a felvételivel?

Az érettségi bizonytalansága miatt a felvételi kapcsán is merülhetnek fel kérdések. A rendkívüli helyzet miatt akár a ponthatárok is átalakulhatnak a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint. A pontszámítással kapcsolatban pedig már most vezettek be változásokat. A tegnap megjelent kormányhatározat szerint a 2020-as felvételin megkaphatjátok a nyelvvizsgáért járó pluszpontot akkor is, ha csak írásbeli vagy csak szóbeli nyelvvizsga-bizonyítványotok van.

A felvételihez kapcsolódó gyakorlati-, és alkalmassági vizsgákat pedig az új rendelet szerint személyes érintkezés nélkül kell megszervezni, a vizsgákat szervező intézményekbe azonban el lehet menni személyesen, betartva az 1,5 méteres távolságot.

A 2020-as felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Friss lista: ez a tíz legnépszerűbb szak a 2020-as felvételin

Megjelentek a felvételi statisztikák. Mutatjuk, hogy hányan jelentkeztek a 2020-as felvételin valamilyen alapképzésre, és hogy ezek közül mely szakok a legnépszerűbbek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.