Hányan jelentkeztek osztatlan szakokra 2020-ban?

Mennyien jelentkeztek osztatlan képzésekre idén? Melyek a legnépszerűbb szakok és ezeket hányan jelölték meg első helyen? Mutatjuk a legfrissebb felvételi statisztikákat.

  • Eduline

Összesen 17500-an jelentkeztek osztatlan képzésre 2020-ban, ebből 11719-en jelöltek meg valamilyen képzést első helyen. Ezek közül a jogász képzés a legnépszerűbb szak, több mint 5000-en jelölték meg a jelentkezési lapon, 3959-en az első helyre sorolták ezt a képzést. Ugyancsak népszerű volt az osztatlan tanári képzés és az általános orvos szak. Azt, hogy összesen hányan szeretnének bejutni a különböző osztatlan képzésekre, a következő táblázatban nézhetitek meg.

SzakÖsszes jelentkezőElső helyenÁllami
jogász512839594087
osztatlan tanári képzés319218973139
általános orvos270022122689
fogorvos13356201357
gyógyszerész12323651218
színművész836716828
állatorvosi587506580
építészmérnöki480370468
agrármérnöki380159362
grafikusművész376211373
államtudományi374158348
festőművész186132185
gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés18585177
színházrendező168103167
erdőmérnöki148109146
restaurátor-művész825881
intermédia-művész713071
szobrászművész402939

A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok legfrissebb cikkeinket.

Ez a tíz legnépszerűbb egyetem az országban, ezeket jelölték meg a legtöbben a felvételin

Közzétették a 2020-as felvételi jelentkezők számát. Most megnézhetitek, melyek lettek a legnépszerűbb egyetemek ebben az évben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.