Mi lesz az osztályozóvizsgákkal a veszélyhelyzetben? Itt a válasz

Előrehozott érettségiztek az idei tanévben, ezért osztályozóvizsgát kellene tennetek? Mindez hogyan fog megvalósulni a mostani rendkívüli helyzetben? Itt van az Oktatási Hivatal (OH) válasza.

  • Eduline

Ahhoz, hogy előrehozottan érettségizhessetek, előbb osztályozóvizsgát kell tennetek. Kérdés azonban, hogy ezt az iskolák hogyan fogják tudni lebonyolítani a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Egyik olvasónk angol előrehozott érettségi előtt áll, ezért felkereste az Oktatási Hivatalt, akiktől a következő választ kapta:

„Az osztályozóvizsgákat az iskolák a tantermen kívüli, digitális munkarend megfelelő adaptálásával tudják lebonyolítani. Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megjelenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. videokonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt. Tekintettel arra, hogy egy időpontban egy tanulót és legfeljebb 2-3 pedagógust érint, a vizsgáztatás nem minősül az iskolaépület oktatási célú használatának, így indokolt esetben egy személyes találkozó, konzultáció az intézményben is lebonyolítható” – írják.

Ahogy azt már korábban is megírtuk, az Eduline hivatalos úton próbálta elérni az OH-t, hogy feltehessük nekik a bennünk és bennetek is felmerülő kérdéseket az érettségivel kapcsolatban, de válaszokat eddig még nem kaptunk. Azóta az oktatási államtitkár elmondta, ha a helyzet romlik, akár az érettségi elhalasztása is szóba jöhet.

A 2020-as érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Mi lesz az elhalasztott nyelvvizsgákkal? Az egész felvételi rendszert át kell szervezni

"Az egész felvételi rendszert, ezzel együtt a nyelvvizsgák eljárásrendjét és az érettségiket is át kell szervezni" - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke, akivel az elhalasztott tavaszi nyelvvizsgákról és a lehetséges folytatásról beszélgettünk.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.