45 százalék alatti emelt szintű érettségivel is bekerülhettek az egyetemre?

Arról már többször is írtunk, hogy 2020-tól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre is csak akkor nyerhettek felvételt, ha van legalább egy emelt szintű érettségi vizsgátok vagy felsőfokú végzettséget tanúsító okleveletek. De mi történik akkor, ha nem éritek el az emelt szintű érettségin a 45 százalékot? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek és bekerülhettek a felsőoktatásba, ha nem éritek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin. Ez a százalék ugyanis a többletpontok szempontjából fontos, hiszen minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy 50 többletpontot kapjatok. De ez sem jár minden esetben, ugyanis a 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat.

Azt, hogy mely szakon milyen tárgyakból számítható érettségi pont, vagyis melyek a kötelező vagy választható tárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg, arról pedig, hogy hogyan érdemes számítani a pontokat, itt olvashattok.

Arról azonban nem szabad megfeledkeznetek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgátok is csak akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot elértetek. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve, ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.

A további százalékok és érdemjegyek a következőek:

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

A 2020-as érettségivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Mitől függ, hogyan számolják a pontjaitokat az idei felvételin?

Hamarosan újra lehet számolgatni. A felvételi pontjaitokat többféleképpen kiszámolhatjátok majd, de mégis melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogy melyik szerint történik a számolás?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.