"Mindkét emelt vizsgám után kapok plusz 50 pontot?" Fontos kérdésre válaszolunk

Idén már kötelező az emelt szintű érettségi a felvételihez. Így is járhat érte a többletpont? Ismét egy olvasói kérdésre válaszolunk az emelt szintű érettségik pontszámításával kapcsolatban.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk, hogy emelt szintű érettségire mindenképpen szükség van, ha valamelyik felsőoktatási intézménybe szeretnétek jelentkezni, ez felvételi követelmény.

Egy emelt szintű érettségi vizsga alapfeltétel a sikeres felvételnek, de nem tudom, hogy mindkét emelt vizsgám után kapok-e plusz 50 pontot (természetesen feltéve azt, hogy a vizsgáim külön-külön elérik a 45 - 45 százalékot). Azt szeretném kérdezni, hogy a két emelt vizsgával megszerezhetem-e idén is a maximális 100 többletpontot az 500 pontból?

Jogszabály alapján kötelező többletpontot kapnotok az emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, ha az eléri a legalább 45%-ot és ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpontot kaphattok, azonban a többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet, abban az esetben is, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjaitok összege ezt meghaladná.

Felvételi emelt szintű érettségi nélkül? Ilyen lehetőségeitek vannak idén

2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. De mi a helyzet akkor, ha nincs emelt szintű eredményetek? Mutatjuk a teendőket.

Hány emelt szintű érettségi után kaphattok többletpontot?

Mivel a maximálisan adható többletpont, jogcímektől függetlenül 100 pont, így maximum 2 emelt szintű érettségire kaphattok 50-50 többletpontot. Ha ezenkívül rendelkeztek még emelt szintű érettségivel vagy bármilyen jogcímen pluszpontot érő dokumentummal, akkor is a 100 pont lesz a maximum, amit többletpontként kaphattok.

Felvételi emelt szintű érettségi nélkül? Ilyen lehetőségeitek vannak idén

2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. De mi a helyzet akkor, ha nincs emelt szintű eredményetek? Mutatjuk a teendőket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.