Idén már kötelező az emelt szintű érettségi a felvételihez. Így is járhat érte a többletpont? Ismét egy olvasói kérdésre válaszolunk az emelt szintű érettségik pontszámításával kapcsolatban.
Arról már korábban írtunk, hogy emelt szintű érettségire mindenképpen szükség van, ha valamelyik felsőoktatási intézménybe szeretnétek jelentkezni, ez felvételi követelmény.
Egy emelt szintű érettségi vizsga alapfeltétel a sikeres felvételnek, de nem tudom, hogy mindkét emelt vizsgám után kapok-e plusz 50 pontot (természetesen feltéve azt, hogy a vizsgáim külön-külön elérik a 45 - 45 százalékot). Azt szeretném kérdezni, hogy a két emelt vizsgával megszerezhetem-e idén is a maximális 100 többletpontot az 500 pontból?
Jogszabály alapján kötelező többletpontot kapnotok az emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, ha az eléri a legalább 45%-ot és ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpontot kaphattok, azonban a többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet, abban az esetben is, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjaitok összege ezt meghaladná.
Felvételi emelt szintű érettségi nélkül? Ilyen lehetőségeitek vannak idén
2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. De mi a helyzet akkor, ha nincs emelt szintű eredményetek? Mutatjuk a teendőket.
Hány emelt szintű érettségi után kaphattok többletpontot?
Mivel a maximálisan adható többletpont, jogcímektől függetlenül 100 pont, így maximum 2 emelt szintű érettségire kaphattok 50-50 többletpontot. Ha ezenkívül rendelkeztek még emelt szintű érettségivel vagy bármilyen jogcímen pluszpontot érő dokumentummal, akkor is a 100 pont lesz a maximum, amit többletpontként kaphattok.
Felvételi emelt szintű érettségi nélkül? Ilyen lehetőségeitek vannak idén
2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. De mi a helyzet akkor, ha nincs emelt szintű eredményetek? Mutatjuk a teendőket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
