Felvételi szabályok: tényleg kell emelt szintű érettségi a sikeres felvételihez idén?

Tényleg elsődleges szempont az idei felvételi sikeréhez az, hogy legyen emelt szintű érettségitek? Fontos kérdésre válaszolunk a jelentkezési határidő előtt pár nappal.

  • Eduline

Valóban szükséges emelt szintű érettségi, ahhoz hogy bekerüljek egy képzésre?

Röviden a válasz: igen. 2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel - írja a Felvi.

Ez alól kivételek a felsőoktatási szakképzések (az F jelzésű 4 féléves képzések a meghirdetésekben), továbbá azok az alapképzések, osztatlan képzések, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják. Ilyenek a művészet és művészetközvetítés képzési területbe tartozó képzések, az edző alapképzési szak, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van. Ezekről bővebben itt írtunk. Ha tanári képzésre jelentkeztek, akkor itt nézhetitek meg az alkamassági vizsga szabályait. Itt pedig arról olvashattok, mi a különbség az alkalmassági vizsga és a gyakorlati vizsga között.

A szakok a felvételi követelmény szempontjából két csoportra oszlanak:

  • vannak olyan képzések, ahol bármely vizsgatárgyból lehet emelt szintű érettségi, függetlenül attól, hogy a képzésen az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelmények között milyen tárgyak szerepelnek. Ezeknek a szakoknak a listáját itt nézhetitek meg
  • illetve vannak olyan képzések, ahol a felvételi követelmény azonos az érettségi pontok számításához előírt követelménnyel

Ennek alapján az intézményi meghirdetéseknél az érettségi vizsgakövetelmények oszlopban ügyeljetek arra, hogy ha ott nem láttok emelt szintű érettségire utaló bejegyzést, akkor az csak arra vonatkozik, hogy azon a képzésen bármely tárgyból tehető emelt szintű érettségi vizsga (általános felvételi követelmény), és nem arra, hogy ott nincs ilyen követelmény - hívja fel a figyelmet a Felvi.

Felvételi emelt szintű érettségi nélkül? Ilyen lehetőségeitek vannak idén

2020-tól ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvető és általános felvételi követelmény, hogy rendelkezzetek legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel, vagy egy (legalább alapképzésben vagy régi rendszer szerinti főiskolai képzésben szerzett) felsőfokú oklevéllel. De mi a helyzet akkor, ha nincs emelt szintű eredményetek? Mutatjuk a teendőket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.