Vigyázat: ezeken a jogcímeken nem minden esetben jár többletpont a felvételin

Milyen esetekben kaphattok többletpontot OKJ-s végzettségért vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért, és mely szakokon jár pluszpont a versenyeken elért eredményért? Mi a helyzet az emelt szintű érettségivel? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.

  • Eduline

Az OKJ-s képesítések közül az 54-es, illetve 55-ös számú képzésekért - vagyis az emelt szintű szakképesítésekért, illetve szakképesítés-ráépülésekért - kaphattok 32 többletpontot, de csak akkor, ha szakirányú továbbtanulásnak megfelelő szakra felvételiztek. Azt, hogy mi számít annak, ebben a táblázatban nézhetitek meg.

Ez ugyanakkor nem elég, ugyanis csak akkor jár a többletpont, ha erről a képzési terület intézményei közösen úgy határoztak. Hogy a kiszemelt szakon kaphattok-e többletpontot, ebben a dokumentumban ellenőrizhetitek.

Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért is csak akkor jár többletpont, ha szakiránynak megfelelő alapszakon tanultok tovább. Jeles záróvizsga esetén 32, jó záróvizsga esetén 20, közepes eredményért pedig 10 pontot kaphattok. A kétéves, felsőfokú szakképesítést adó képzésekről itt találjátok összefoglalónkat.

Azt, hogy milyen tanulmányi, művészeti, illetve sportversenyeken elért eredményért jár többletpont az egyes szakokon, ebben a dokumentumban nézhetitek meg. A figyelembe vett tanulmányi és művészeti versenyekről és az eredményekért járó pontokról itt olvashattok, a sporteredmények listáját pedig itt találjátok.

A 2020-as felvételin már minden alap- és osztatlan képzésen kötelező legalább egy emelt szintű érettségi, amiért ugyanakkor többletpont is jár. De nem minden esetben, ugyanis az adott tárgyból elért eredmény alapján kell, hogy számítsák az érettségi pontokat, emellett pedig legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek a vizsgán. Azt, hogy mely szakon milyen tárgyakból számítható érettségi pont, vagyis melyek a kötelező vagy választható tárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg, arról pedig, hogy hogyan érdemes számítani a pontokat, itt olvashattok.

A 2020-as felvételi kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Nyelvvizsga és többletpont az idegen nyelvi érettségiért: itt van minden tudnivaló

Hogyan válthatjátok ki a nyelvvizsgát emelt szintű érettségivel, milyen bizonyítvánnyal egyenértékű a nemzetiségi, illetve a két tanítási nyelvű oktatásban tanulók érettségije, és hogyan kaphattok többletpontot a nyelvtudásért? Összegyűjtöttük a szabályokat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.