Milyen esetekben kaphattok többletpontot OKJ-s végzettségért vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért, és mely szakokon jár pluszpont a versenyeken elért eredményért? Mi a helyzet az emelt szintű érettségivel? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
Az OKJ-s képesítések közül az 54-es, illetve 55-ös számú képzésekért - vagyis az emelt szintű szakképesítésekért, illetve szakképesítés-ráépülésekért - kaphattok 32 többletpontot, de csak akkor, ha szakirányú továbbtanulásnak megfelelő szakra felvételiztek. Azt, hogy mi számít annak, ebben a táblázatban nézhetitek meg.
Ez ugyanakkor nem elég, ugyanis csak akkor jár a többletpont, ha erről a képzési terület intézményei közösen úgy határoztak. Hogy a kiszemelt szakon kaphattok-e többletpontot, ebben a dokumentumban ellenőrizhetitek.
Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért is csak akkor jár többletpont, ha szakiránynak megfelelő alapszakon tanultok tovább. Jeles záróvizsga esetén 32, jó záróvizsga esetén 20, közepes eredményért pedig 10 pontot kaphattok. A kétéves, felsőfokú szakképesítést adó képzésekről itt találjátok összefoglalónkat.
Azt, hogy milyen tanulmányi, művészeti, illetve sportversenyeken elért eredményért jár többletpont az egyes szakokon, ebben a dokumentumban nézhetitek meg. A figyelembe vett tanulmányi és művészeti versenyekről és az eredményekért járó pontokról itt olvashattok, a sporteredmények listáját pedig itt találjátok.
A 2020-as felvételin már minden alap- és osztatlan képzésen kötelező legalább egy emelt szintű érettségi, amiért ugyanakkor többletpont is jár. De nem minden esetben, ugyanis az adott tárgyból elért eredmény alapján kell, hogy számítsák az érettségi pontokat, emellett pedig legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek a vizsgán. Azt, hogy mely szakon milyen tárgyakból számítható érettségi pont, vagyis melyek a kötelező vagy választható tárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg, arról pedig, hogy hogyan érdemes számítani a pontokat, itt olvashattok.
A 2020-as felvételi kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Nyelvvizsga és többletpont az idegen nyelvi érettségiért: itt van minden tudnivaló
Hogyan válthatjátok ki a nyelvvizsgát emelt szintű érettségivel, milyen bizonyítvánnyal egyenértékű a nemzetiségi, illetve a két tanítási nyelvű oktatásban tanulók érettségije, és hogyan kaphattok többletpontot a nyelvtudásért? Összegyűjtöttük a szabályokat.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
