Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).
Álláspontjuk szerint ez a döntés már rövidtávon is annak a veszélyével jár, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatalok - a nyelvtudásuk hiányossága miatt - hátránnyal indulnak a választott szakmai pályájukon - írják közleményükben.
Az EJMSZ egyetért az Oktatási Hivatal készült tavalyi felmérés tanulságaival, amelyek arra mutattak rá, hogy a nyelvtanítás személyi és tárgyi feltételeinek javítása elengedhetetlen az eredményesség növeléséhez.
Mi kellene ahhoz, hogy a felvételizőktől elvárható legyen a középfokú nyelvvizsga?
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez?
Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség ezért azt javasolja első lépésként az iskolák fenntartóinak, hogy a közoktatásban dolgozó nyelvtanárok bérét mielőbb igazítsák a versenyszférában elérhető fizetések szintjéhez. Szerintük ez alapfeltétele lenne annak, hogy csökkenjen a jelenlegi, nagyarányú pályaelhagyás a tanárok körében, valamint növekedjen a katedrát újonnan választó frissdiplomások száma. A Szövetség szerint azt is lehetővé kellene tenni, hogy a szülők, a számlákkal igazolható, magánúton teljesített nyelvórák költségét levonhassák az adójukból.
Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség hangsúlyozza, szerintük külön támogatásban kell részesíteni a szakképző intézményekben (technikumok, szakgimnáziumok) zajló nyelvi oktatást, mert jelenleg az ott tanuló diákok bekerülési esélyei a felsőoktatásba, pont az elégtelen nyelvismeretük miatt siralmas képet fest.
Egyúttal az EJMSZ kéri a kormányt, hogy jelöljön ki mielőbb egy új dátumot a most eltörölt felvételi nyelvvizsga követelmény visszaállítására, hogy így a jövőben a felsőoktatásba magabiztos nyelvtudással bekerülő és azzal rendelkező fiatalok minden területen, de főként a műszaki, mérnöki szakmákban a lehető legjobb esélyekkel kezdhessenek bele diplomázás után a karrierterveik valóra váltásába.
Egyetemi ösztöndíjak: ezekre pályázhattok februártól
Milyen egyetemi ösztöndíjakra pályázhattok a második, tavaszi félévben? Itt vannak a legfontosabbak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.