Hányan érettségiztek tavaly emelt szinten? Itt vannak a számok

Hányan érettségiztek tavaly emelt szinten az öt fő tárgyból és milyen eredményeket értek el a diákok? Megnéztük a 2019-es érettségi statisztikákat.

  • Eduline

Az öt fő érettségi tantárgy (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, német) közül a legtöbben angolból választották az emelt szintű érettségi vizsgát 2019-ben. Több mint 11 ezer diák tett az idegen nyelvből emelt szintű érettségit. Megnéztük az Oktatási Hivatal oldalán keresztül elérhető érettségi statisztikákat.

Érettségi vizsgatárgyEmelt szinten érettségizők száma 2019-ben
matematika3203
magyar nyelv és irodalom1538
történelem5591
angol11321
német2223

Ezek a számok 2020-ban várhatóan jóval magasabbak lesznek. A 2020-as egyetemi felvételin ugyanis nem lehet bejutni a képzések többségére emelt szintű érettségi vizsga nélkül.

Érettségizők, figyelem! Ezeket már most tudni a 2020-as vizsgákról

Ha idén érettségiztek, a tételek mellett ezeket a fontos határidőket, szabályokat és teendőket is érdemes észben tartanotok. Most összegyűjtöttünk minden fontos infót a májusi vizsgaidőszakról.

Járt a többletpont?

Azt is megnéztük, hogyan alakultak az eredmények tavaly ezekből a tárgyakból az emelt szintű vizsgákon.

Az ábrán jól látszik, a többség ötöst kapott mind az öt fő tárgyból. A lejobb eredményt az angolból emelt szinten érettségizők érték el: a vizsgázók több mint 86 százaléka ötöst eredményt ért el. A legkevesebb ötös érettségi fej-fej mellett magyarból és történelemből született, de ott is a diákok többsége (65 százalékuk) elérte az ötös eredményt.

Az 50 többletpontot tehát a diákok többsége megszerezte a felvételihez ezzel. Azok, akik négyest kaptak, de még a hármasok közül is azok a diákok, akik elérték a legalább 45 százalékot, 50 pluszponttal indulhattak a felvételin. A pontozás részletes szabályairól itt olvashattok.

Több mint hétszáz fővel emelkedett a keresztféléves felvételizők száma a tavalyihoz képest

Évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Mi vár még a jelentkezőkre és hogyan tovább 2020-tól? Itt vannak a tudnivalók.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.