Hányan érettségiztek tavaly emelt szinten? Itt vannak a számok

Hányan érettségiztek tavaly emelt szinten az öt fő tárgyból és milyen eredményeket értek el a diákok? Megnéztük a 2019-es érettségi statisztikákat.

  • Eduline

Az öt fő érettségi tantárgy (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, német) közül a legtöbben angolból választották az emelt szintű érettségi vizsgát 2019-ben. Több mint 11 ezer diák tett az idegen nyelvből emelt szintű érettségit. Megnéztük az Oktatási Hivatal oldalán keresztül elérhető érettségi statisztikákat.

Érettségi vizsgatárgyEmelt szinten érettségizők száma 2019-ben
matematika3203
magyar nyelv és irodalom1538
történelem5591
angol11321
német2223

Ezek a számok 2020-ban várhatóan jóval magasabbak lesznek. A 2020-as egyetemi felvételin ugyanis nem lehet bejutni a képzések többségére emelt szintű érettségi vizsga nélkül.

Érettségizők, figyelem! Ezeket már most tudni a 2020-as vizsgákról

Ha idén érettségiztek, a tételek mellett ezeket a fontos határidőket, szabályokat és teendőket is érdemes észben tartanotok. Most összegyűjtöttünk minden fontos infót a májusi vizsgaidőszakról.

Járt a többletpont?

Azt is megnéztük, hogyan alakultak az eredmények tavaly ezekből a tárgyakból az emelt szintű vizsgákon.

Az ábrán jól látszik, a többség ötöst kapott mind az öt fő tárgyból. A lejobb eredményt az angolból emelt szinten érettségizők érték el: a vizsgázók több mint 86 százaléka ötöst eredményt ért el. A legkevesebb ötös érettségi fej-fej mellett magyarból és történelemből született, de ott is a diákok többsége (65 százalékuk) elérte az ötös eredményt.

Az 50 többletpontot tehát a diákok többsége megszerezte a felvételihez ezzel. Azok, akik négyest kaptak, de még a hármasok közül is azok a diákok, akik elérték a legalább 45 százalékot, 50 pluszponttal indulhattak a felvételin. A pontozás részletes szabályairól itt olvashattok.

Több mint hétszáz fővel emelkedett a keresztféléves felvételizők száma a tavalyihoz képest

Évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Mi vár még a jelentkezőkre és hogyan tovább 2020-tól? Itt vannak a tudnivalók.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.