Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hogyan számolják a felvételi pontokat, ha már van diplomátok, és alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek? Kötelező-e ebben az esetben az emelt szintű érettségi? Itt vannak a részletek.
Felsőfokú végzettséggel nemcsak mesterszakon, hanem alap- vagy osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen is tanulhattok ingyen, feltéve, hogy még van állami ösztöndíjas félévetek. Az állami ösztöndíjjal kapcsolatos összes szabályt itt találjátok.
További jó hír, hogy ha van felsőfokú okleveletek, azzal kiválthatjátok a 2020-as felvételi bemeneti követelményét, az alap- és osztatlan szakokon kötelező emelt szintű érettségit. Fontos, hogy a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem minősül felsőfokú végzettségnek.
Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szakon előírt érettségi követelményt is kipipálhatjátok a felsőfokú oklevéllel - az egyes képzésekre érvényes szabályokat a Felvi Egyetemek, főiskolák menüpontjában, a szakok leírásánál találjátok, illetve érdeklődjetek az intézménynél. Arról, hogy mi a különbség a bemeneti követelményt elfogadott, illetve az egyes szakokon előírt emelt szintű érettségi vizsga között, itt olvashattok.
Hogyan történik a pontszámítás?
A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a felsőoktatási intézmények a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani - olvasható a 2020-as Felvételi tájékoztatóban.
Azt, hogy a felsőfokú oklevél alapján való pontszámítás lehetőségét biztosítják-e, milyen feltételeket szabnak és pontosan milyen módon számolják a pontokat, a felsőoktatási intézmények határozhatják meg. Erről szintén a Felvin, a szakok leírásánál találtok információt. Ha ezt a pontszámítási módot kéritek, az E-felvételi rendszerében a jelentkezéskor ezt jelölnötök kell, és csatolnotok kell a felsőfokú oklevél másolatát.
Az összpontszám meghatározásakor az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat, amelyekre a jelentkező jogosult. Emelt szintű érettségiért nem kaphattok többletpontot, hiszen nem számítanak belőle érettségi pontokat. A többletpontok listáját itt találjátok.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.
Elstartolt a 2020-as felvételi: ilyen feltételekkel kerülhettek be egyetemre, főiskolára jövőre
Csütörtökön megjelent a 2020. szeptemberében induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztató. Mutatjuk, milyen alapvető feltételeknek kell megfelelnetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott szakra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).