Hogyan számolják a felvételi pontokat, ha már van diplomátok, és alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek? Kötelező-e ebben az esetben az emelt szintű érettségi? Itt vannak a részletek.
Felsőfokú végzettséggel nemcsak mesterszakon, hanem alap- vagy osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen is tanulhattok ingyen, feltéve, hogy még van állami ösztöndíjas félévetek. Az állami ösztöndíjjal kapcsolatos összes szabályt itt találjátok.
További jó hír, hogy ha van felsőfokú okleveletek, azzal kiválthatjátok a 2020-as felvételi bemeneti követelményét, az alap- és osztatlan szakokon kötelező emelt szintű érettségit. Fontos, hogy a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem minősül felsőfokú végzettségnek.
Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szakon előírt érettségi követelményt is kipipálhatjátok a felsőfokú oklevéllel - az egyes képzésekre érvényes szabályokat a Felvi Egyetemek, főiskolák menüpontjában, a szakok leírásánál találjátok, illetve érdeklődjetek az intézménynél. Arról, hogy mi a különbség a bemeneti követelményt elfogadott, illetve az egyes szakokon előírt emelt szintű érettségi vizsga között, itt olvashattok.
Hogyan történik a pontszámítás?
A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a felsőoktatási intézmények a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani - olvasható a 2020-as Felvételi tájékoztatóban.
Azt, hogy a felsőfokú oklevél alapján való pontszámítás lehetőségét biztosítják-e, milyen feltételeket szabnak és pontosan milyen módon számolják a pontokat, a felsőoktatási intézmények határozhatják meg. Erről szintén a Felvin, a szakok leírásánál találtok információt. Ha ezt a pontszámítási módot kéritek, az E-felvételi rendszerében a jelentkezéskor ezt jelölnötök kell, és csatolnotok kell a felsőfokú oklevél másolatát.
Az összpontszám meghatározásakor az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat, amelyekre a jelentkező jogosult. Emelt szintű érettségiért nem kaphattok többletpontot, hiszen nem számítanak belőle érettségi pontokat. A többletpontok listáját itt találjátok.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.
Elstartolt a 2020-as felvételi: ilyen feltételekkel kerülhettek be egyetemre, főiskolára jövőre
Csütörtökön megjelent a 2020. szeptemberében induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztató. Mutatjuk, milyen alapvető feltételeknek kell megfelelnetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott szakra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
