Felvételi 2020: így jelentkezhettek alap- vagy osztatlan képzésre, ha már van diplomátok

Hogyan számolják a felvételi pontokat, ha már van diplomátok, és alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek? Kötelező-e ebben az esetben az emelt szintű érettségi? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Felsőfokú végzettséggel nemcsak mesterszakon, hanem alap- vagy osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen is tanulhattok ingyen, feltéve, hogy még van állami ösztöndíjas félévetek. Az állami ösztöndíjjal kapcsolatos összes szabályt itt találjátok.

További jó hír, hogy ha van felsőfokú okleveletek, azzal kiválthatjátok a 2020-as felvételi bemeneti követelményét, az alap- és osztatlan szakokon kötelező emelt szintű érettségit. Fontos, hogy a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem minősül felsőfokú végzettségnek.

Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szakon előírt érettségi követelményt is kipipálhatjátok a felsőfokú oklevéllel - az egyes képzésekre érvényes szabályokat a Felvi Egyetemek, főiskolák menüpontjában, a szakok leírásánál találjátok, illetve érdeklődjetek az intézménynél. Arról, hogy mi a különbség a bemeneti követelményt elfogadott, illetve az egyes szakokon előírt emelt szintű érettségi vizsga között, itt olvashattok.

Hogyan történik a pontszámítás?

A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a felsőoktatási intézmények a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani - olvasható a 2020-as Felvételi tájékoztatóban.

Azt, hogy a felsőfokú oklevél alapján való pontszámítás lehetőségét biztosítják-e, milyen feltételeket szabnak és pontosan milyen módon számolják a pontokat, a felsőoktatási intézmények határozhatják meg. Erről szintén a Felvin, a szakok leírásánál találtok információt. Ha ezt a pontszámítási módot kéritek, az E-felvételi rendszerében a jelentkezéskor ezt jelölnötök kell, és csatolnotok kell a felsőfokú oklevél másolatát.

Az összpontszám meghatározásakor az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat, amelyekre a jelentkező jogosult. Emelt szintű érettségiért nem kaphattok többletpontot, hiszen nem számítanak belőle érettségi pontokat. A többletpontok listáját itt találjátok.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.

Elstartolt a 2020-as felvételi: ilyen feltételekkel kerülhettek be egyetemre, főiskolára jövőre

Csütörtökön megjelent a 2020. szeptemberében induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztató. Mutatjuk, milyen alapvető feltételeknek kell megfelelnetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott szakra.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.