Csütörtökön megjelent a 2020. szeptemberében induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztató. Mutatjuk, milyen alapvető feltételeknek kell megfelelnetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott szakra.
Ahogy beszámoltunk róla, csütörtökön megjelent a 2020-as felvételi tájékoztató: a jövő szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig jelentkezhettek.
Ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra, több alapvető feltételnek is meg kell felelnetek. Egyrészt rendelkeznetek kell a megfelelő végzettséggel: felsőoktatási szakképzés, alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén érettségi bizonyítvánnyal, mesterképzés esetén az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő felsőfokú oklevéllel.
Érettségi követelmények és vizsgák
Ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, jövőre is maximum 500 pontot szerezhettek. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.
Alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén legalább két olyan tárgyból kell érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeznetek, amely beszámítható az érettségi pontokba. Emellett a 2020-as felvételin már minden alap- és osztatlan szakon kötelező legalább egy emelt szintű érettségi: azt, hogy mely szakokon milyen tárgyakból és milyen szinten kell érettségiznetek, itt nézhetitek meg.
A legalább két, az érettségi pontokba beszámítható tárgy követelménye nem vonatkozik azokra a szakokra, amelyeken a gyakorlati vizsga vagy a felsőfokú oklevél alapján számítják a felvételi pontszámot. Az emelt szintű érettségit kiválthatjátok felsőfokú oklevéllel, azokon a képzéseken pedig, amelyeken csak gyakorlati vizsga van, nem kötelező az emelt szintű: ilyenek a művészet és művészetközvetítési szakok, az edző alapképzési szak, valamint az osztatlan művészeti tanárképzés szakjai.
Több képzésen - például a többi osztatlan tanárképzésen vagy a tanító alapképzési szakon - alkalmassági vagy pályaalkalmassági vizsgát írnak elő, amelyekből ugyan pontokat nem számolnak, de ha nem feleltek meg rajtuk, nem kerülhettek be. A vizsgákról a meghirdetett szakoknál, a Felvi Egyetemek, főiskolák menüpontjában tájékozódhattok.
Minimumpontszámok a különböző szakokon
Ahhoz, hogy bekerüljetek, el kell érnetek a minden szakra érvényes minimumpontszámot is: ez alap- és osztatlan képzés esetén 280 pont, amelyet az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell megszereznetek. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum, ebbe a többletpontok közül csak az emelt szintű érettségiért járót lehet beszámítani. Mesterképzés esetén 100-ból minimum 50 pontot kell elérnetek.
Ha nem teljesítitek a a felvétel alapvető feltételeit, az összpontszámotok nulla lesz. A felvételi ponthatár az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám alapján alakul majd ki. A ponthatárokat július 23-án húzzák.
Több népszerű alap- és osztatlan szakon a korábbi évekhez hasonlóan előzetes ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozóan: a teljes listát itt találjátok, arról pedig, hogy mely szakokon csökkent a ponthatár, itt olvashattok.
Felvételi 2020: milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a szakválasztásnál?
Jövőre szeretnétek felvételizni egyetemre, főiskolára és a megfelelő képzést keresitek? Szempontok és információk, hogy könnyebb legyen a választás.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
