Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Csütörtökön megjelent a 2020. szeptemberében induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztató. Mutatjuk, milyen alapvető feltételeknek kell megfelelnetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott szakra.
Ahogy beszámoltunk róla, csütörtökön megjelent a 2020-as felvételi tájékoztató: a jövő szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig jelentkezhettek.
Ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra, több alapvető feltételnek is meg kell felelnetek. Egyrészt rendelkeznetek kell a megfelelő végzettséggel: felsőoktatási szakképzés, alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén érettségi bizonyítvánnyal, mesterképzés esetén az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő felsőfokú oklevéllel.
Érettségi követelmények és vizsgák
Ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, jövőre is maximum 500 pontot szerezhettek. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.
Alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén legalább két olyan tárgyból kell érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeznetek, amely beszámítható az érettségi pontokba. Emellett a 2020-as felvételin már minden alap- és osztatlan szakon kötelező legalább egy emelt szintű érettségi: azt, hogy mely szakokon milyen tárgyakból és milyen szinten kell érettségiznetek, itt nézhetitek meg.
A legalább két, az érettségi pontokba beszámítható tárgy követelménye nem vonatkozik azokra a szakokra, amelyeken a gyakorlati vizsga vagy a felsőfokú oklevél alapján számítják a felvételi pontszámot. Az emelt szintű érettségit kiválthatjátok felsőfokú oklevéllel, azokon a képzéseken pedig, amelyeken csak gyakorlati vizsga van, nem kötelező az emelt szintű: ilyenek a művészet és művészetközvetítési szakok, az edző alapképzési szak, valamint az osztatlan művészeti tanárképzés szakjai.
Több képzésen - például a többi osztatlan tanárképzésen vagy a tanító alapképzési szakon - alkalmassági vagy pályaalkalmassági vizsgát írnak elő, amelyekből ugyan pontokat nem számolnak, de ha nem feleltek meg rajtuk, nem kerülhettek be. A vizsgákról a meghirdetett szakoknál, a Felvi Egyetemek, főiskolák menüpontjában tájékozódhattok.
Minimumpontszámok a különböző szakokon
Ahhoz, hogy bekerüljetek, el kell érnetek a minden szakra érvényes minimumpontszámot is: ez alap- és osztatlan képzés esetén 280 pont, amelyet az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell megszereznetek. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum, ebbe a többletpontok közül csak az emelt szintű érettségiért járót lehet beszámítani. Mesterképzés esetén 100-ból minimum 50 pontot kell elérnetek.
Ha nem teljesítitek a a felvétel alapvető feltételeit, az összpontszámotok nulla lesz. A felvételi ponthatár az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám alapján alakul majd ki. A ponthatárokat július 23-án húzzák.
Több népszerű alap- és osztatlan szakon a korábbi évekhez hasonlóan előzetes ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozóan: a teljes listát itt találjátok, arról pedig, hogy mely szakokon csökkent a ponthatár, itt olvashattok.
Felvételi 2020: milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a szakválasztásnál?
Jövőre szeretnétek felvételizni egyetemre, főiskolára és a megfelelő képzést keresitek? Szempontok és információk, hogy könnyebb legyen a választás.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).