Évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Mi vár még a jelentkezőkre és hogyan tovább 2020-tól? Itt vannak a tudnivalók.
Lezárult a 2020-as keresztféléves felvételi jelentkezésének hitelesítési időszaka, összesen 6023-an jelentkeztek egyetemre, főiskolára - írtuk meg korábban az Oktatási Hivatal adatai alapján. Ez volt az utolsó olyan felsőoktatási felvételi lehetősége a diákoknak, amelynek során még nem voltak érvényesek a 2020-as felvételi változásai. Vagyis még kötelező emelt szintű érettségi nélkül is bejuthatnak a kiszemelt képzésre a hallgatók, ha arra külön feltételként tényleg nem kötelező érettségi vizsgát emelt szinten teljesíteni.
Az előző évekhez képest a felvételi jelentkezők száma némi emelkedést mutat: 2012 óta ugyanis most először haladta meg a jelentkezők száma a hatezer főt. Tavaly és tavalyelőtt alig 5300-5400 között alakult a keresztféléves felvételizők száma.
Bekerülni azonban még kevesebben kerültek be. A 2019-es felvételin például 5293 jelentkezőböl több mint ezer fővel kevesebb, 4187 hallgató kezdhette meg tanulmányait a felsőoktatásban. Ugyanakkor a mostani jelentkezés lehetséges, hogy a felvételi szigorítás miatt ugrott meg?
A változások
A legújabb kormányzati döntés értelmében már nem kötelező a kötelező középfokú nyelvvizsga, így a 2020-as általános felvételi jelentkezéshez egy kötelezően emelt szintű érettségire vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevélre lesz szükség. A minimumponthatárról, és az egyes képzésekre vonatkozó követelményekről itt olvashattok.
Ezek a legnépszerűbb képzések a 2020-as keresztféléves felvételin
Több mint hatezren jelentkeztek a 2020 februárjában induló keresztféléves képzésekre.
A keresztféléves felvételin január 9-ig még van lehetőség dokumentumpótlásra, sőt sorrendmódosításra is. A ponthatárokat pedig várhatóan január 23-án hirdetik ki a Felvin. További teendőkről, részletes szabályokról itt olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
