Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Azonban nem mindenki kaphat ezért többletpontot. Mutatjuk a szabályokat.
Mivel jövőre már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségije, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító okleve van.
A pontosított szabályok szerint, már az első emelt szintű vizsgáért is jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt értek el. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni, azonban ez nem jelenti azt, hogy aki emelt szintű érettségit tesz, automatikusan megkapja az 50 többletpontot is. Mutatjuk, miért.
Ahogy már korábban is írtuk, fontos, hogy a felvételi követelményként előírt, és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz. Ha kíváncsiak vagytok, hogy az általatok választott képzési területen milyen vizsgákat fogadnak el, akkor itt megnézhetitek. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy a szakotokon milyen érettségi követelmények vannak, akkor kattintsatok ide.
Kapcsolat a felvételi követelmény és az érettségi pont számításban
Mint már írtuk, nem mindenki kaphat többletpontot a kötelező emelt szinten tett érettségijére, ugyanis bizonyos esetekben ezzel csak a követelményt lehet kipipálni. A felvi egy példát is hoz, a két esetre.
Ha valaki például tanító szakra jelentkezik, akkor az érettségi bemeneti követelményben meghatározott feltételek között több tantárgy is szerepel, például magyar, biológia vagy idegen nyelv. Ha azonban nem ezek közül a tárgyak közül választotok emelt szintű vizsgát - tehát nem olyanból, amiből érettségi pont is számolható - akkor nem kaphattok érte többletpontot.
Ahogy az ábrán is látszik, mivel a társadalomismeret tárgy nem szerepelt a bementi feltételek között, ezzel az eredménnyel csupán a felvételi követelmény teljesül, de érettségi pont nem számítható belőle, így többletpont sem ér.
A másik eset, ha valaki például általános orvosi szakra jelentkezik, ott több tantárgyat is emelt szinten kell teljesítenie ahhoz, hogy bekerülhessen az egyetemre. Ilyen helyzetben az érettségi ponthoz meghatározott – bemeneti – érettségi vizsgatárgyak közül teljesíthető az emelt szintű érettségi, ezért jár érte többletpont.
Mivel az ábrán is látszik, hogy a biológia (és kémia is) érettségi vizsgatárgy, ezért belőlük lesz végül maga az érettségi pont is kiszámítva.
Tehát ha a felvételizők nem olyan tantárgyból tesznek emelt szintű érettségit, aminek a pontjaiból végül érettségi pontok számíthatóak, akkor nem kapnak többletpontot, csupán a felvételi előzetes követelményeit teljesítették.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
