Keresztféléves felvételi pontszámítás: ezekért a versenyeredményekért kaphattok többletpontot

A keresztféléves felvételin is kaphattok többletpontot a művészeti és tanulmányi versenyeken, illetve a sportversenyeken szerzett eredményeitekért. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Különböző tanulmányi, művészeti és szakmai versenyeken szerzett eredmények alapján többletpontot kaphattok, ha a jogosultságotokat megfelelően igazoljátok. Milyen tanulmányi és művészeti versenyeredményekre kaphattok többletpontot? Íme a lista:

  • Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV),
  • Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenye (SZÉTV)
  • Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenye (ÁSZÉV),
  • Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK),
  • Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny,
  • Országos Művészeti Tanulmányi Verseny,
  • Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV).

Arról, hogy melyikre hány pontot kaphattok, bővebben ebben a listában találtok tájékoztatást.

Vigyázat: csak ezekért a szakképesítésekért jár többletpont a felvételin

A keresztféléves felvételin is kaphattok többletpontot szakképesítésért, de több feltételnek kell megfelelni. Itt vannak a részletek.

A sport is számít

Nem csak művészeti- vagy tudományos versenyekért, hanem sporteredményekért is kaphattok többletpontot a felvételin. Ilyen többletpont agrár, államtudományi, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi, műszaki, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok), sporttudomány (kivéve az edző alapszakot), társadalomtudomány, természettudomány képzési területekhez tartozó felsőoktatási szakképzéseken, alapképzési szakokon és osztatlan mesterképzéseken jár - áll a tájékoztatóban. Arról, hogy pontosan milyen sportágakban elért eredményekért jár többletpont, arról bővebben itt olvashattok.

Keresztféléves felvételi szabályok: kik kaphatnak pluszpontokat esélyegyenlőség címén?

Kik jogosultak idén felvételi többletpontokra esélyegyenlőség jogcímen? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.