Keresztféléves felvételi szabályok: kik kaphatnak pluszpontokat esélyegyenlőség címén?

Kik jogosultak idén felvételi többletpontokra esélyegyenlőség jogcímen? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni esélyegyenlőség címén, amennyiben a tájékoztató megjelenése (október 15.) és 2020. január 9. közötti időszak során teljesítitek az adott jogcím feltételeit, és a jogosultságotokat megfelelően igazoljátok - írja a Felvi.

Van, ahol nem jár többletpont esélyegyenlőségre?

Ilyen többletpontot, kivéve a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az edző alapszak, valamint a művészeti tanárképzés esetében, ugyanis itt kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.

Kik kaphatnak plusz 40 pontot?

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében 40 többletpontra jogosult

a hátrányos helyzetű,

a fogyatékossággal élő,

a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező - írja a felvételi tájékoztató.

Arról, hogy kik számítanak hátrányos helyzetűnek vagy például fogyatékossággal élőnek, arról bővebben itt olvashattok. A keresztféléves felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István