Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
Schanda Tamás emlékeztetett a kormány e heti döntésére, amellyel az ITM javaslatára visszavonta, hogy a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének feltétele egy középfokú nyelvvizsga legyen 2020-tól. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a kormány ne lenne elkötelezett az idegennyelv-tudás fejlesztése iránt, ez ugyanis nagyban szolgálja a fiatalok versenyképességét - hangsúlyozta.
Mennyit ér egy nyelvvizsga, emelt szintű érettségi?
A mostani felsőoktatási eljárás során a komplex középfokú nyelvvizsga után 28 többletpont, a felsőfokú nyelvvizsga után 40 többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás.
Hangsúlyozta: azért sem szenvednek hátrányt azok, akik a 2020-as nyelvvizsgát már letették, mert a diplomához továbbra is szükség lesz rá, illetve a felsőfokú tanulmányok alatt is óriási előnyt jelent, hiszen így könnyen megismerhetik a legújabb külföldi kutatási eredményeket, szélesebb körből válogathatnak szakirodalmat, és a nemzetközi tudományos vérkeringésbe akár ösztöndíj-lehetőségek kiaknázásával, akár konferenciákon való részvétellel egyszerűbben bekapcsolódhatnak.
Kitért arra is: a szintén felvételi feltételként előírt egy emelt szintű érettségi továbbra is megmarad. A szabályokat pontosítják, és már az első ilyen vizsgáért jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt ér el a diák - mondta. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni - jelezte Schanda Tamás.
Kiknek nem kell emelt szintű érettségi?
Az államtitkár két kivételt rögzített: akiknek már van diplomájuk, azoknak nem szükséges emelt szintű érettségit tenniük, a felsőfokú oklevél tulajdonképpen kiváltja azt a másoddiplomás képzésre való jelentkezéskor.
Nem szükséges emelt szintű érettségit tenni azon képzéseknél, amelyeknél a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják. Ez a művészeti képzés valamennyi szakját, a művészetközvetítési képzési terület szakjait, az edző alapszakot és a művészeti osztatlan tanárszakot érinti - közölte.
Mikor lesz még több információ?
Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár elmondta, december 19-20. körül jelenik meg a felsőoktatási felvételi tájékoztató, amely részletesen ismerteti a változásokat is. A felvételi tájékoztató kizárólag elektronikus formában lesz elérhető, és így is lehet majd jelentkezni. Az összes felsőoktatási intézmény meghirdetett képzéseit látni fogják a fiatalok, beleértve azokat a ponthatárokat is, amelyeket a minisztérium határoz meg - jelezte a helyettes államtitkár. A pontszámokban markáns eltérésre az előző évekhez képest nem számítanak - mondta Horváth Zita az MTI kérdésére.
A pótkötet szintén a szokásos időpontban, azaz január 31-től lesz elérhető. A további tájékozódást segíti a 2020. február 15-i jelentkezési határidő előtt a januárban rendezendő Educatio oktatási szakkiállítás is - közölte a helyettes államtitkár.
Felvételi 2020: mi történt, mielőtt eltörölték a nyelvvizsga-követelményt, és mi lesz ezután?
Csütörtökön fellégezhettek a jövőre felvételizők, ugyanis a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét, ahogy szakmai szervezetek és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is javasolta. Ha életbe lép a szabályozás, valószínűleg jóval kevesebben kerülhettek volna be egyetemre, főiskolára. A Pedagógusok Szakszervezete és a HÖOK szerint először a középiskolai nyelvoktatást kell megreformálni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.