Szinkronizált filmekről is írhatnak érvelést a diákok a magyarérettségi első részében

Aktuális témát is kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi első feladatsorának szövegalkotási részében.

  • Eduline

Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.

A szinkronizált filmekről szóló érvelést vagy egy régészeti leletről szóló hivatalos levelet kell írniuk a diákoknak a középszintű magyarérettségi első részének szövegalkotási feladatában – tudta meg az Eduline.

Az első feladatlap második részében a vizsgázók egy érvelési vagy egy gyakorlati szövegalkotási feladatot oldanak meg – a kettő közül csak egyet kell választaniuk.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első információkat:

Itt az első infó a magyarérettségi feladatairól: játékról szóló szöveget kell értelmezniük a diákoknak

A játék fogalmáról szóló szöveget kell elolvasniuk és értelmezniük a diákoknak a középszintű magyarérettségi első részében - tudta meg az Eduline.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Szinkronizált vagy feliratos filmek? Aktuális témát kaptak a diákok

A szinkronizált filmek témája többször előkerült az elmúlt hónapokban – a Magyar Nemzeti Bank tavaly nyáron nyilvánosságra hozott javaslatcsomagjában az szerepel, hogy a diákok nyelvtudásának fejlesztése érdekében népszerűsíteni kellene a feliratos feladatokat és sorozatokat, de ez az ötlet a Nemzeti Versenyképességi Tanács kormány által elfogadott javaslatcsomagjában is szerepel.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szeptemberben azt közölte: ez nem azt jelenti, hogy megszűnnek a szinkronizált filmek Magyarországon, de az idegennyelv-tudás fejlesztése miatt törekedni fognak arra, hogy több film legyen elérhető és nézheti eredeti nyelven, felirattal.

Milyen hosszú szöveget kell írni?

Az érvelés egy 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben, 120-200 szó terjedelemben. Aki nem az érvelést, hanem a gyakorlati szövegalkotási feladatot választja, annak a megadott műfajban, témában kell szöveget írnia (például motivációs levelet, panaszos levelet, kérvényt, hozzászólást, felszólalást, vitaindítót, méltatást, ajánlást stb.), szinten 120-200 szó terjedelemben.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Ere a feladatra az érettségizők maximum 10 pontot kaphatnak (a teljes írásbeli összpontszáma 100). A 2017-es érettségi időszakig az érvelés egyébként a középszintű magyarérettségi második részében szerepelt - akkor a diákoknak a vizsga első szakaszában "csak" egy szövegértési feladatsort kellett megoldaniuk. A második részben három szövegalkotási téma - egy érvelés, egy műelemzés és egy összehasonlító műértelmezés - közül kellett választaniuk.

2017-ben az érvelés átkerült a középszintű vizsga első részébe, méghozzá egy gyakorlati szövegalkotási feladattal párban.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a magyarérettségiről:

Indul a 2019-es magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Hétfő reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos információt megtaláltok a feladatokról, a vizsga után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.