Nem szűnnek meg a szinkronizált filmek Magyarországon, de a magyar lakosság idegennyelv-tudásának fejlesztése céljából törekszenek arra, hogy több film legyen elérhető és nézhető eredeti nyelven, felirattal - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A közlemény szerint a nyelvtudás általános szintjének emelése segíti a fiatalok boldogulását, a munkavállalókat, a magyar vállalkozásokat, valamint az állami és gazdasági szervezetek versenyképességének növelését is. Ezrét a kormány a magyar lakosság idegennyelv-tudása céljából különböző intézkedések kidolgozásra kérte fel a minisztériumokat.
A Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatára született napokban bejelentett kormánydöntés célja, hogy legyen választási lehetősége azoknak, akik a nyelvtanulás részeként szívesen néznének filmet idegen nyelven.
A tervezett intézkedések között szerepel a korszerű idegennyelv-oktatási módszerek meghonosítása, a nyelvszakos tanári képzésben részt vevő hallgatók külföldi résztanulmányainak támogatása, a kéttannyelvű általános és középiskolai oktatás és az anyanyelvi idegennyelv-tanárok alkalmazásának ösztönzése. Ezen túl a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, az idegen nyelvi táborok, tanulmányutak, diákcsere programok ösztönzése, a középiskolában oktatott második idegen nyelv óraszámának az első idegen nyelvre történő átcsoportosíthatóságának vizsgálata, továbbá a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése is - olvasható a közleményben.
Itt a terv: emelhetik az első idegen nyelv óraszámát az iskolákban
A magyarok idegennyelv-tudásának fejlesztését célozza meg a kormány - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely azt írta, megvizsgálják a középiskolában oktatott második idegen nyelv óraszámának terhére az első idegen nyelv óraszámának esetleges növelését is. Közleményükben azt írták: kormány elfogadta a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatait és konkrét intézkedések kidolgozására kérte fel a minisztériumokat a magyar lakosság idegennyelv-tudásának növelésére.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
