A magyarok idegennyelv-tudásának fejlesztését célozza meg a kormány - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely azt írta, megvizsgálják a középiskolában oktatott második idegen nyelv óraszámának terhére az első idegen nyelv óraszámának esetleges növelését is.
Közleményükben azt írták: kormány elfogadta a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatait és konkrét intézkedések kidolgozására kérte fel a minisztériumokat a magyar lakosság idegennyelv-tudásának növelésére.
Tervezik többek között korszerű idegennyelv-oktatási módszerek meghonosítását, a nyelvszakos tanári képzésben részt vevők külföldi részképzésének támogatását, a kéttannyelvű általános és középiskolai oktatás és az anyanyelvi idegennyelv-tanárok alkalmazásának ösztönzését.
A tervek között szerepel továbbá nyelvtanulási diákhitel bevezetése, idegen nyelvi táborok, tanulmányutak, diákcsereprogramok ösztönzése. Megvizsgálják a középiskolában oktatott második idegen nyelv óraszámának terhére az első idegen nyelv óraszámának esetleges növelését, valamint a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezését is. A kormány szintén döntött arról, hogy a nyelvtanulási diákhitel bevezetéséhez, valamint az állami támogatású felnőttképzés idegen nyelvi programjai hatékonyságának javításához szükséges intézkedéseket még idén kidolgozza.
Kitértek arra is, hogy január óta az állam már több mint tízezer fiatalnak térítette vissza sikeres nyelvvizsgája díját, a beadott igénylések száma pedig eléri a húszezret. Idén januártól ugyanis a kormány minden 35 év alatti fiatalnak megtéríti a sikeres középfokú nyelvvizsga díját - tették hozzá.
Nagy változás jöhet, ha a kormány rábólint: nyelvtanulásra diákhitel
Elképzelhető, hogy a jövőben a nyelvtanulás költségeinek fedezésére is fel lehet majd venni a diákhitelt - már ha a kormány rábólint a versenyképességi tanács javaslatára. A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint Magyarország versenyképessége szempontjából különösen fontos a nyelvtanulás hatékonyságának növelése - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, a tanács elnöke a testület ülése után.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
