A magyarok idegennyelv-tudásának fejlesztését célozza meg a kormány - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely azt írta, megvizsgálják a középiskolában oktatott második idegen nyelv óraszámának terhére az első idegen nyelv óraszámának esetleges növelését is.
Közleményükben azt írták: kormány elfogadta a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatait és konkrét intézkedések kidolgozására kérte fel a minisztériumokat a magyar lakosság idegennyelv-tudásának növelésére.
Tervezik többek között korszerű idegennyelv-oktatási módszerek meghonosítását, a nyelvszakos tanári képzésben részt vevők külföldi részképzésének támogatását, a kéttannyelvű általános és középiskolai oktatás és az anyanyelvi idegennyelv-tanárok alkalmazásának ösztönzését.
A tervek között szerepel továbbá nyelvtanulási diákhitel bevezetése, idegen nyelvi táborok, tanulmányutak, diákcsereprogramok ösztönzése. Megvizsgálják a középiskolában oktatott második idegen nyelv óraszámának terhére az első idegen nyelv óraszámának esetleges növelését, valamint a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezését is. A kormány szintén döntött arról, hogy a nyelvtanulási diákhitel bevezetéséhez, valamint az állami támogatású felnőttképzés idegen nyelvi programjai hatékonyságának javításához szükséges intézkedéseket még idén kidolgozza.
Kitértek arra is, hogy január óta az állam már több mint tízezer fiatalnak térítette vissza sikeres nyelvvizsgája díját, a beadott igénylések száma pedig eléri a húszezret. Idén januártól ugyanis a kormány minden 35 év alatti fiatalnak megtéríti a sikeres középfokú nyelvvizsga díját - tették hozzá.
Nagy változás jöhet, ha a kormány rábólint: nyelvtanulásra diákhitel
Elképzelhető, hogy a jövőben a nyelvtanulás költségeinek fedezésére is fel lehet majd venni a diákhitelt - már ha a kormány rábólint a versenyképességi tanács javaslatára. A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint Magyarország versenyképessége szempontjából különösen fontos a nyelvtanulás hatékonyságának növelése - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, a tanács elnöke a testület ülése után.
100-ból közel 20 pontot lehetett szerezni 2025-ben a tavaszi és őszi középszintű matekérettségin, ha valaki jól tudta a számtani és mértani sorozatokat. Mutatjuk, milyen témaköröket érdemes az utolsó néhány hétben alaposabban átnézni matekból.
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben - derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetés alapja, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Ezekben az esetekben utasíthatják el a jelentkezést.
A nyolcadikosok mintegy negyedének gondot okozhat egy domborzati térkép értelmezése - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményeiből.
A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.
