Fontos: ezekre is jár pont a matekérettségin

Szöveges válasz, ellenőrzés, ábra – ezekért az elemekért is értékes pontok járnak a matekérettségin, hívja fel a figyelmet a Studium Generale (SG) Matematika Szekciójának vezetője, aki az Eduline-nak arról is beszélt, hogyan érdemes nekilátni egy-egy szöveges feladat megoldásának.

  • Eduline

„A szöveges feladatokra mindig szöveges választ kell írni, azért ugyanis a legtöbb esetben pont jár” – mondja Szabó Máté, az SG Matematika Szekciójának vezetője, hozzátéve: akkor is érdemes szöveges választ írni, ha az érettségiző tudja, hogy rossz a végeredmény, mert a számolás menetétől függetlenül az egy pontot ér.

„Érdemes tudni azt is, hogy sok esetben a végeredmény ellenőrzésére is plusz egy pontot kapnak a vizsgázók, illetve az ábráért is járnak pontok. Ha sík-, tér- vagy koordinátageometriai feladatról van szó, akkor elengedhetetlen az ábra, arra még akkor is kapnak pontot, ha nem arányos. Vagyis ha például egy háromszögről van szó, célszerű egy háromszöget rajzolni – nemcsak a pontszám miatt, hanem azért is, mert az a vizsgázónak is segít a feladat megértésében” – mondja Szabó Máté.

Szöveges feladatok: miért nem szeretik a diákok?

Az SG szekcióvezetője szerint a szöveges feladatoktól általában tartanak a diákok, mert olykor-olykor gondot jelent kimazsolázni a szövegből azokat az adatokat, amelyekkel számolni kell. „Ha tényleg hosszú a szöveg, érdemes valamilyen színnel aláhúzni azokat az adatokat, amelyek biztosan fontosak, és utána azokat kiírni, mert később ezekből kell majd dolgozni. Ezzel értékes perceket spórolhatnak meg az érettségizők, az így felszabaduló idő jól jön a vizsga végén az ellenőrzéshez” – mondja.

Próbaérettségi matekból: átmennétek a vizsgán, ha ma lenne?

Szombaton írták meg matekból a közép- és emelt szintű próbaérettségit azok, akik részt vettek a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének próbaérettségi napján. Ha lemaradtatok róla, most megtudhatjátok, hol álltok a felkészülésben.

Szabó Máté szerint azok a diákok tudják gyorsan megoldani a szöveges feladatokat, akik sok ilyen matekpéldával találkoztak már, sokat gyakorolták ezeket, rutint szereztek. „Fontos, hogy a feladat leírásának a végét is elolvassák, mert nem mindegy, hogy egészre kerekítve kérik-e a végeredményt, vagy például centiméterben vagy méterben kell-e megadni a megoldást. Ilyen apró csavarokat el szoktak rejteni a feladatokban, amit nem biztos, hogy észreveszünk, ha nem olvassuk végig figyelmesen a leírást” – magyarázza.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.