Így kerülhettek be az egyetemre 2019-ben, akkor is, ha nincs 280 pontotok

A 2019-es felvételin is fontos szabály, hogy az alap- és osztatlan képzésekre 280 pont alatt nem lehet bekerülni. De mit tehettek, ha nem lesz ennyi pontotok, mégis szeretnétek szeptembertől egyetemen vagy főiskolán kezdeni?

  • Eduline

A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2019-es felvételin is 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Tehát aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket. Fontos, hogy ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kell elérni.

Mi a teendő, ha nincs 280 pontom a felvételin?

Ha alap- és osztatlan szakra jelentkeztek, akkor az említett 280 pontot a nyelvvizsgáért adható többletpontokkal együtt kell elérnetek. Ezért megoldás lehet, ha az érettségiig még megpróbáltok egy nyelvvizsgát szerezni: az államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont jár az egyetemi-főiskolai felvételin. 

Emelt szintű érettségi

Az emelt szintű érettségi még több pontot hozhat. Ha vállaljátok, hogy nem középszinten, hanem emelt szinten vizsgáztok, akkor szintén megkaphatjátok a hiányzó pontjaitokat, hiszen az emelt szintű érettségiért vizsgánként 50 többletpont jár, ha a felvételiző olyan tantárgyból dönt a nehezebb vizsga mellett, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy, és azon legalább 45 százalékos eredményt ér el. Ezért fontos, hogy utánanézzetek, hogy az általatok választott szakon milyen érettségi tárgyakat fogadnak el, ugyanis nem mindenkinek járnak a pluszpontok. 

Felsőoktatási szakképzés

Ha úgy látjátok, sem az emelt szintű érettségire, sem a nyelvvizsgára nem tudtok felkészülni a következő hónapokban, de szeptemberben mégis egyetemen vagy főiskolán szeretnétek továbbtanulni, a felsőoktatási szakképzések közül választhattok. Ezeken a kétéves képzéseken a minimumponthatár jóval alacsonyabb, mint az egyetemi alap- és osztatlan képzéseknél, mindössze 240. Ennyit kell elérnetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül (persze ennél magasabb ponthatárt is húzhatnak a jelentkezők számának és teljesítményének megfelelően, de a felsőoktatási szakképzéseken ez jóval ritkábban fordul elő, mint az alapszakokon).

Bár diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után, így előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület alapképzésén szeretnétek továbbtanulni, többletpontokat kaphattok.

Ha idén felvételiztek, akkor a 2019-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. 

Érettségi 2019: ezekre a vizsgázókra nem vonatkozik az 50 óra közösségi szolgálat

Az érettségi egyik fontos felvétele az ötven óra közösségi szolgálat teljesítése. De mi a helyzet az előrehozott érettségivel? Ebben az esetben meddig kell teljesíteni?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.