Péntekig lehet jelentkezni a 2019-es érettségire

Péntekig lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn.

  • MTI

A hivatal tájékoztatása szerint ebben az időszakban az érettségizők rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, valamint javító vizsgát tehetnek. A tavaszi vizsgaidőszakban a középiskolák és a megyei, fővárosi kormányhivatalok szerveznek érettségiket. 

2019-ben a tavaszi érettségi vizsgaidőszak május 3-tól június 28-ig tart. Az írásbeli vizsgákat május 3-24. között rendezik, az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 5., vége június 13. A középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 17-től 28-ig tart.

Az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételire külön kell jelentkezni, egyik jelentkezés sem váltja ki vagy helyettesíti a másikat. A felsőoktatási intézményekbe szintén február 15-ig lehet jelentkezni a felvi.hu honlapon elérhető E-felvételiben. A jelentkezés benyújtásáról szóló legfontosabb információk és a kormányhivatalok elérhetőségei is megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján.

A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételi pontszámítás: ennyit érnek az érettségi eredmények

Hány százaléktól van meg a kettes vagy éppen az ötös emelt és középszintű érettségin? Mutatjuk a szabályokat.

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.