Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Február elsejére tiltakozást szerveznek az Oktatási Hivatal Maros utcai épülete elé azok a diákok, akik szerint igazságtalan, hogy a 2019-es történelemérettségin már nem lehet használni a régebbi, kronológiát tartalmazó kiadványokat.
„2019-ben nem engedik használni azt a töriatlaszt, amiben kronológia van. Ha idén lehetett, akkor jövőre is lehessen! Ne engedjük, hogy a történelemből érettségizők egyetlen támaszát is elvegyék! Évszámokra fel! A Töriatlaszt ajánlott hozni” – írják az esemény Facebook-oldalán.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, már több mint 5700-an írták alá azt a petíciót, amelyet a nyár elején indítottak végzős középiskolások: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a kronológiát tartalmazó atlaszokat. Pedig az Oktatási Hivatal már közölte: mindössze háromféle, kronológia nélküli atlasz közül választhatnak majd.
Pedig – írják a petícióban a diákok - ez az évfolyam még nem az új, átírt atlaszokból kezdett tanulni, „nem azokat használhattuk különböző felmérőknél, hanem a jogszabály előtti atlaszokat”.
Hozzáteszik: a tanagyag nagysága miatt szeretnék használni az évszámokat tartalmazó atlaszt. „Szeretnénk, ha a történelemoktatás kritikus gondolkodást adna számunkra, nem pedig kizárólag a lexikális tudásunkat fejlesztené. A kronológia legalább olyan fontos a történelem érettséginél, mint a függvénytáblázat a matematika érettséginél” – írják.
Itt az OFI magyarázata: ezért nincs kronológia az új történelmi atlaszban
A 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin már csak az új történelmi atlaszt használhatják majd a diákok. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán részletes cikk jelent meg arról, miért nem tartják jónak, ha kronológia is van az atlaszban.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.