Felsőoktatási rangsor: ezek az ország legjobb jogi egyetemei

2010-ben is bejutott a tíz legnépszerűbb képzés közé a jogász szak - több mint ezernyolcszázan szerettek volna bekerülni valamelyik hazai felsőoktatási intézmény jogi karára. Az igazgatási és jogi terület iránt érdeklődő diákok idén is kilenc egyetem és egy főiskola közül választhatnak: a Felvi rangsorában az élen az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll.

  • Eduline
A felsőoktatási rangsorokat, a legjobb karok és intézmények listáját hamarosan az Eduline.hu-n is megtalálod!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – a hallgatói és oktatói kiválóság alapján ezek a legjobb jogi és igazgatási képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nagyot javított az előző évhez képest, akkor a Felvi rangsorában a negyedik helyen szerepelt, igaz, 2009-ben szintén a lekörözte az ország többi jogtudományi karát.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem három helyet, a Károli Gáspár Református Egyetem pedig egy helyet csúszott vissza a listán, a miskolci és a pécsi egyetem jogi kara, valamint a Rendőrtiszti Főiskola azonban előrébb lépett a jogi és igazgatási szakokat indító felsőoktatási intézmények rangsorában - olvasható a Felvi rangsorokat tartalmazó HVG Diploma 2011 különszámban.

Az ELTE jogi kara: újra az élen

Oktatói és hallgatói kiválóság: a legjobb egyetemek és főiskolák

A legmagasabb átlagpontszámot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karra jelentkezők szerezték (442,6 pont), de az elit középiskolából érkezők és az OKTV-helyezettek száma alapján is ez a kar a listavezető. A nyelvvizsgával rendelkező felvett hallgatók aránya a jogi-igazgatási felsőoktatási intézmények döntő többségében meghaladja a kilencven százalékot, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karára például kizárólag nyelvvizsgával rendelkező végzős középiskolások jutottak be.

RangIntézményRang a hallgatók kiválósága alapjánRang az oktatók kiválósága alapján
1.Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar1.2.
2.Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar4.1.
3.Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar3.5.
4.Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar7.2.
5.Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar4.6.
6.Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar2.10.
7.Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar9.4.
8.Rendőrtiszti Főiskola6.8.
9.Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar8.7.
10.Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar9.8.

A PhD-képzés alapján a két nagy jogászképző kar, az ELTE-ÁJK és a PTE-ÁJK mutatói a legjobbak, míg az egy OTDK-helyezettre jutó nappali tagozatos hallgatók száma alapján a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara áll a rangsor élén.

Az oktatói kiválóság mutatói szerint a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara az első, ezt követi az ELTE-ÁJK, valamint a Szegedi Tudományegyetem jogi kara. Az ELTE elsősorban a kandidátusi és akadémiai doktori fokozattal rendelkező oktatóinak magas száma miatt került az élmezőnybe, míg a SZTE-ÁJK tanárai között a kandidátusi és PhD-fokozattal rendelkezők száma, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara pedig az akadémia doktorok aránya alapján került a legjobbak közé.

Ahova a legkönnyebb, és ahova a legnehezebb bejutni

Az elsőhelyes jelentkezések alapján 2010-ben is a Rendőrtiszti Főiskola tarolt, több mint ezerhétszázan jelölték meg az intézmény képzéseit a felvételi lapon. Igaz, elsöprő többségüknek esélye sem volt bekerülni a szakokra, a jelentkezőknek mindössze öt százaléka kezdhette meg tanulmányait idén szeptemberben.

Budapesti Corvinus Egyetem: egyre többen jelentkeznek
Wikipedia

A jelentkezők száma alapján a második és harmadik helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem áll: a BCE Közigazgatás-tudományi Karára összesen 3035-en, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára 3689-en jelentkeztek, közülük 897, illetve 1323 hallgatót vettek fel. A bejutási esélyek a kisebb karokon voltak a legalacsonyabbak, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karára száz jelentkezőből átlagosan tizenhárman, míg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára százból tizennégyen jutottak be.

A jogász szak 2010-ben is bejutott a tíz legnépszerűbb képzés közé: míg 2009-ben a legmagasabb ponthatár a szakon 426 volt, 2010-ben 431 pontot kellett gyűjtenie annak, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre akart bejutni. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 430 pontra volt szükség, a harmadik legmagasabb ponthatár - 428 pont - a Debreceni Egyetem jogi karán és a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán várta a reménybeli hallgatókat.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.