Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2010-ben is bejutott a tíz legnépszerűbb képzés közé a jogász szak - több mint ezernyolcszázan szerettek volna bekerülni valamelyik hazai felsőoktatási intézmény jogi karára. Az igazgatási és jogi terület iránt érdeklődő diákok idén is kilenc egyetem és egy főiskola közül választhatnak: a Felvi rangsorában az élen az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll.
| A felsőoktatási rangsorokat, a legjobb karok és intézmények listáját hamarosan az Eduline.hu-n is megtalálod! |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – a hallgatói és oktatói kiválóság alapján ezek a legjobb jogi és igazgatási képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nagyot javított az előző évhez képest, akkor a Felvi rangsorában a negyedik helyen szerepelt, igaz, 2009-ben szintén a lekörözte az ország többi jogtudományi karát.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem három helyet, a Károli Gáspár Református Egyetem pedig egy helyet csúszott vissza a listán, a miskolci és a pécsi egyetem jogi kara, valamint a Rendőrtiszti Főiskola azonban előrébb lépett a jogi és igazgatási szakokat indító felsőoktatási intézmények rangsorában - olvasható a Felvi rangsorokat tartalmazó HVG Diploma 2011 különszámban.

Oktatói és hallgatói kiválóság: a legjobb egyetemek és főiskolák
A legmagasabb átlagpontszámot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karra jelentkezők szerezték (442,6 pont), de az elit középiskolából érkezők és az OKTV-helyezettek száma alapján is ez a kar a listavezető. A nyelvvizsgával rendelkező felvett hallgatók aránya a jogi-igazgatási felsőoktatási intézmények döntő többségében meghaladja a kilencven százalékot, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karára például kizárólag nyelvvizsgával rendelkező végzős középiskolások jutottak be.
| Rang | Intézmény | Rang a hallgatók kiválósága alapján | Rang az oktatók kiválósága alapján |
| 1. | Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar | 1. | 2. |
| 2. | Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar | 4. | 1. |
| 3. | Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar | 3. | 5. |
| 4. | Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar | 7. | 2. |
| 5. | Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar | 4. | 6. |
| 6. | Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar | 2. | 10. |
| 7. | Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar | 9. | 4. |
| 8. | Rendőrtiszti Főiskola | 6. | 8. |
| 9. | Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar | 8. | 7. |
| 10. | Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar | 9. | 8. |
A PhD-képzés alapján a két nagy jogászképző kar, az ELTE-ÁJK és a PTE-ÁJK mutatói a legjobbak, míg az egy OTDK-helyezettre jutó nappali tagozatos hallgatók száma alapján a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara áll a rangsor élén.
Az oktatói kiválóság mutatói szerint a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara az első, ezt követi az ELTE-ÁJK, valamint a Szegedi Tudományegyetem jogi kara. Az ELTE elsősorban a kandidátusi és akadémiai doktori fokozattal rendelkező oktatóinak magas száma miatt került az élmezőnybe, míg a SZTE-ÁJK tanárai között a kandidátusi és PhD-fokozattal rendelkezők száma, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara pedig az akadémia doktorok aránya alapján került a legjobbak közé.
Ahova a legkönnyebb, és ahova a legnehezebb bejutni
Az elsőhelyes jelentkezések alapján 2010-ben is a Rendőrtiszti Főiskola tarolt, több mint ezerhétszázan jelölték meg az intézmény képzéseit a felvételi lapon. Igaz, elsöprő többségüknek esélye sem volt bekerülni a szakokra, a jelentkezőknek mindössze öt százaléka kezdhette meg tanulmányait idén szeptemberben.

A jelentkezők száma alapján a második és harmadik helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem áll: a BCE Közigazgatás-tudományi Karára összesen 3035-en, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára 3689-en jelentkeztek, közülük 897, illetve 1323 hallgatót vettek fel. A bejutási esélyek a kisebb karokon voltak a legalacsonyabbak, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karára száz jelentkezőből átlagosan tizenhárman, míg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára százból tizennégyen jutottak be.
A jogász szak 2010-ben is bejutott a tíz legnépszerűbb képzés közé: míg 2009-ben a legmagasabb ponthatár a szakon 426 volt, 2010-ben 431 pontot kellett gyűjtenie annak, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre akart bejutni. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 430 pontra volt szükség, a harmadik legmagasabb ponthatár - 428 pont - a Debreceni Egyetem jogi karán és a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán várta a reménybeli hallgatókat.eduline
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.