Egyelőre úgy fest, hogy a 2010-es írásbeli érettségik rendben lezajlottak – és ez nem kis dolog. Nem voltak ugyanis mindig zökkenőmentesek az elmúlt húsz év érettségi időszakai, a tétellopásoktól kezdve az írásbelik felcserélén át nagyjából minden létező módon sikerült már elrontani a vizsgákat, sőt olyan is előfordult, hogy egy igazgató elnézte a dátumot és egy héttel a hivatalos időpont előtt íratta meg az érettségit.
1989-ben az akkori érettségizők több budapesti és vidéki gimnáziumban már jó pár nappal a felbontás előtt ismerték a matematika tételeket. (A Moszkva Tér című magyar filmhez egyébként ez a botrány szolgáltatta az alapötletet.) Egy évvel később a magyar tételek körül alakult ki kisebb kalamajka, amikor is egy napilap felelőtlenül nyilvánosságra hozta azokat. A tételeket visszavonták. 1993-ban pedig a francia és a spanyol írásbeli tételeket kellett megsemmisíteni és újakat gyártani helyettük, mert azokat egy szegedi középiskolában idő előtt felbontották.
Két évvel később távozni kényszerült az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetője, mert a kaposvári gimnáziumokban a közös érettségi-felvételi vizsgán nem a megfelelő dolgozatot írták meg. A borítékban ugyanis véletlenül nem az aznapi, hanem a másnapi tételek voltak. Ennek ellenére aki akarta, elfogadhatta a megszerzett osztályzatot. 1998-ban egy rádióadó is csatlakozott az érettségi tételeket hanyagul kezelő médiumok sorához, a Rádió 1 ugyanis röviddel a matematika feladatok kihirdetése után beolvasta azok megoldásait. Érdekesség, hogy az ORTT az Oktatási Minisztérium kérésére sem volt hajlandó szankcionálni a kereskedelmi rádiót, mondván: erre nincs jogosultsága.
2002-ben magának Radnóti Miklósnak sikerült kisebb mértékben hergelnie az érettségizőket és tanáraikat, egyik leghíresebb költeménye, a VII. Ecloga ugyanis nem szerepelt az irodalmi szöveggyűjteményekben. Emiatt a tételkihirdetést követő egy óra kaotikus fénymásolással, és megfelelő szöveggyűjtemények beszerzésével telt az ország legtöbb középiskolájában.
2003-ban egy miskolci szakközépiskolában tévedtek nagyot az illetékes tanárok, amikor a német és francia vizsgákat egy héttel a központi dátum előtt íratták meg a diákokkal. A siettség folyományaként 376 iskola, több mint 9000 diákjának kellett új tételsorokat „legyártani.”
A csúcsbotrány És itt el is érkeztünk az érettségik történetének legnagyobb botrányához, az eddig talán legkomolyabb visszhangot keltett 2005-ös tétellopásokhoz. Az MTI 2005 május 10-i (a matek érettségik napja) híradása szerint még csak annyit lehetett tudni, hogy egy budapesti, egy győri és egy pécsi iskola diákjai ismerték nagy valószínűséggel előre az érettségi tételeket – legalábbis ezt közölték az MTI tudósítóinak keddi kérdésére 126 középiskola vezetői országszerte. Egy győri pedagógus szerint viszont a város diákjainak hatvan százaléka ismerte a tételeket.
Szerda reggelre már tudni lehetett, hogy a középszintű matematika érettségi eredmények érvényetelenek, a többi tárgyból pedig új tételsorok készültek. A szaktárca ugyanakkor, az emelt szintű matematika, valamint a magyar érettségik eredményét érvényesnek minősítette. Akik matematikából felvételiztek, azoknak kötelező volt újra bizonyítaniuk tudásukat, akik viszont nem, azok választhattak: vagy újraírták a középszintű vizsgát, vagy kérhették, hogy év végi osztályzatukat ismerjék el középszintű matematika érettségi vizsgaeredménynek. A soron következő vizsgák mindegyike – már a másnapi történelem is – két órával később kezdődött, az új tételsorok átvétele miatt. Magyar Bálint – akkori oktatási miniszter – nem mondott le: indoklása szerint a boltosok sem szokták átadni az üzletvezetést, csak azért mert betörtek hozájuk.
A 2005-ös érettségi botrány – a diákok és szüleik idegeskedésén túl - nem utolsó sorban tetemes anyagi kárt is okozott, hiszen az oktatási tárca közleménye szerint negyedmilliárd forint plusz költséget jelentett az éretségi tételek újraírása és kinyomtatása, valamint a biztonsági előírásoknak megfelelő szortírozásuk és kiszállításuk.
A tétellopást követő jogi eljárásban három fiatalt meggyanúsítottak, ám a Legfőbb Ügyészség már június elején tudatta, hogy nem volt megfelelő az érettségi feladatlapok minősítése, és utasította a rendőrséget, hogy bűncselekmény hiányában szüntesse meg a nyomozást. Az ügyészség indoklása – miszerint nem volt minden egyes (egyébként több ezer darab) érettségi lapon feltűntetve a szolgálati titok minősítés – meglehetősen felháborította a közvéleményt, mondván ennyi erővel akár a bankrablók is védekezhetnének azzal, hogy nem volt kiírva a bankra: rabolni tilos! Ennek ellenére a nyomozás szép lassan „elhalt”, a vétkesek azóta sem lettek felelősségre vonva.
Bevált a szigor
Több mint valószínű, hogy az érettségi tételek kezelésében és logisztikájában bekövetkezett változtatásokhoz a 2005-ös csúfos eset adta meg a végső lökést. A 2006-os érettségi időszak óta a tételek digitális változata egy titkosított adatcsatornán jut el egy központi nyomdába, ahol sokszorosítják őket. Ezután megfelelően felkészített szakemberek csomagolják a tételeket, amelyek nem közvetlenül az iskolákba, hanem a 274 körzetközponti jegyzőhöz kerülnek kiszállításra – itt vehetik át őket az adott nap reggelén az iskolaigazgatók. Úgy tűnik, ez végre valami, ami jól működik: a rendszer szigorítása óta ugyanis nincsenek kiszivárogtatott és rossz ütemben felbontott tételek.
(Csak a pontosság kedvéért említjük meg itt az idei írásbelik egyetlen apró bakiját, ami az emelt szintű biológia írásbeli feladatlapba csúszott be: itt az egyik feladatban azt tüntették fel, hogy a diákok A-tól E-ig válasszák ki a helyes megoldást, miközben a feladat A-tól H-ig tartalmazott válaszadási lehetőségeket. A hibát másfél órával a vizsga megkezdése után korrigálták.)
eduline
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
