Lezárult a középfokú iskolai felvételik első szakasza
A továbbtanulók 95%-a már az „első körben” felvételt nyert valamely középfokú intézmény általa választott osztályába.
Eduline
Befejeződött a középfokú iskolai felvételik általános felvételi eljárása. A tanulók továbbtanulási céljait, iskolaválasztási elképzeléseinek rangsorait és a középfokú iskolák igazgatóinak felvételi döntéseit összhangba hozó kiértékelés után megszülettek a végleges felvételi eredmények. Az egyes tanulókat az általuk felállított rangsor sorrendjében a legelső olyan helyre vették fel, ahonnan – felvételi teljesítményük alapján – a középfokú iskola igazgatójától pozitív döntést kaptak, és belefértek a felvehető keretszámba.
Az Oktatási Hivatal a jogszabályban meghatározott időpontban, április 20-án megküldte a középfokú iskolák számára a felvételi jegyzékeket. Ezek alapján a továbbtanulásra jelentkezőket és általános iskolájukat az érintett középfokú iskolák április 27-éig értesítik a felvételi döntésekről.
A most iskolát váltó 98.282 nyolcadik osztályos tanuló közül 93.119 fő, azaz mintegy 95%-uk már ebben az „első körben” felvételt nyert valamely középfokú intézmény általa választott osztályába. Az eddigi jelentkezései alapján most elutasítást kapott 5.163 tanuló a május 4-én kezdődő rendkívüli felvételi eljárásban nyer majd felvételt. Számukra az iskolaválasztáshoz a létszámukat többszörösen meghaladó üres férőhely áll rendelkezésre a különböző típusú középfokú iskolákban.
Nyolc évfolyamos gimnáziumba 3.146-an, 6 évfolyamos gimnáziumba 4.531-en nyertek felvételt. Ezen gimnáziumok egy részében is van még a rendkívüli felvételi eljárás során betölthető létszámkeret.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
