Tapasztalat és nyelvgyakorlás, szakmai fejlődés, „életre szóló élmények” és barátságok – így foglalja össze a legtöbb külföldi tanulmányutat megjárt hallgató a tapasztalatait. Hogy állnak a magyar diákok a mobilitással, és milyen lehetőségeik vannak?
Ha egy középiskolás diák ki szeretné próbálni, hogy milyen is az amerikai oktatási rendszer és közelről szeretné átélni az ott élő családok mindennapjait, akkor nem kell mást tennie, mint kicsit keresgélni az interneten és hamar kap opciókat arra nézve, hogy milyen módon is teheti ezt meg a legegyszerűbben. A keresésnél lényeges szempont, hogy egy olyan oktatási csereprogrammal foglalkozó céget válasszon az érdeklődő, ami rendelkezik nemzetközi háttérrel és van tapasztalata a kérdést illetően.
Sok középiskolás diák gondolja úgy, hogy nincs rugalmas módja annak, hogy könnyedén és viszonylag olcsón tanulhasson meg egy idegen nyelvet. Magyarországon azonban több olyan cég is működik, melyek kulturális csereprogramokat szerveznek 15 és 18 év közötti középiskolásoknak azzal a céllal, hogy a diákok utazhassanak, más országokat és kultúrákat ismerhessenek meg a lehető legközelebbről, bekerülve az adott ország oktatási rendszerébe és egy "átlagos család" életébe.
Tanárok, óvodai pedagógusok, sőt egy színtársulat tagjai is érdeklődtek már a különleges nyelvoktató játék iránt, amely az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) csapatát a Junior Achievement - Young Enterprise nemzetközi diákvállalkozási verseny döntőjébe juttatta. A diákok által alapított Game Over Nyrt. "sztárterméke" egy társasjáték, amely nemcsak nyelvoktatásra alkalmas, de segíti a különböző kultúrák megismerését is. Lehet, hogy a diákverseny után a fiatal üzletemberek hamarosan a piaci verseny körülményei között is próbára tehetik vállalkozási ismereteiket.
Sokak szerint csak egy kis nép önsajnálatán alapuló téveszme, hogy a magyar nyelv a legnehezebb a világon. Ez a hozzáállás és a megfelelő taneszközök szűkössége valóban nem könnyít a magyarul tanulók helyzetén.
Az oktatásügyiek szíve feltehetően megdobban, amikor azt olvassák: a Second Life virtuális világában is zajlik nyelvoktatás. Nem mindegy azonban, milyen is az. Sokszor – és sokaknak – még mindig célravezetőbb a hagyományos tanáros-tanfolyamos megoldás.
Évente több ezer magyar diák utazik Európa különböző országaiba azért, hogy ott egyetemre járhasson és nyelvet tanulhasson. A program egyre ismertebb és népszerűbb a hazai felsőoktatásban és ma már azzal is tisztában vannak a résztvevők, hogy a kint eltöltött néhány hónap milyen hosszútávú előnyökkel járhat. Azt azonban továbbra is kevesen tudják, hogy milyen feladatokkal és kötelezettségekkel jár az ösztöndíj, és milyen feladatai vannak a jelentkezőnek az utazás előtt és után.
Egy friss tanulmány szerint egyre több magyar fiatal tölt hosszabb-rövidebb időt külföldön tanulással vagy munkával.
A diákok már alig várják, hogy elkezdődjön a nyári szünidő, kiszabaduljanak az iskolapadból és kitombolhassák magukat a szabadban. Rengeteg program, tábor és kikapcsolódási lehetőség várja az iskoláskorú gyermekeket. Azok a diákok, akik nyelvvizsgára készülnek, vagy csak jobban megismerkednének egy idegen nyelvvel, esetleg csiszolnák a már meglévő tudásukat, nagyon sok ajánlat közül válogathatnak. Az utazási irodák, nyelviskolák belföldre és külföldre egyaránt szerveznek intenzív nyelvtanfolyamokat kimondottan a vakációra.
Terecskei Rita tíz éve a zenének szenteli életét, folyamatosan képzi magát, jelenleg angolt és énektechnikát tanul. Ezeknek veszi ugyanis a leginkább hasznát, és korántsem tartja szükségesnek, hogy egy felsőoktatási intézményben tanuljon – egyelőre.
Magyarországon nyolcadik alkalommal osztják ki – az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával – az Európai Nyelvi Díjat, amely az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, innovatív hazai programokat, folyamatokat hivatott elismerni. A díj meghirdetői 2009-ben is keresik a nyelviskolák, közoktatási, felsőoktatási, szakképző intézmények, civil szervezetek példamutató nyelvoktatási, nyelvtanulási gyakorlatát.
A Londoni CECOS Főiskolával közösen indította el Budapesten idegenforgalmi és vendéglátós szakmenedzseri 3 éves főiskolai képzését, az Angol Főiskola, amely a londoni székhelyű oktatási intézmény kihelyezett tagozata. Eddig két szakirány indult az intézményben, és az év során további hárommal bővül majd az oktatás. Az újonnan induló szakok is a londoni főiskolán zajló képzés tananyagát veszik majd át. A diákok végzettséget szerezhetnek majd média, informatika, idegenforgalom, marketing és vállalkozás-menedzsment szakirányokban. Az intézmény igazgatójával Galgóczi Ferenccel beszélgettünk:
A többéves online nyelvoktatási tapasztalattal rendelkező Educomm Communications 2008 decemberében megnyitotta ingyenes nyelviskoláját, melyben a nyelvtanulás iránt érdeklődők teljesen ingyen vehetnek részt angol és német tanfolyamokon.
Az élsportolók több szempontból is hátrányba kerülhetnek karrierjük során, hiszen nem csak a tanulást kénytelenek sokszor elhanyagolni, de a munkaerőpiacra is későn lépnek ki. Szerencsére léteznek jó példák, akik tudatosan készülnek "civil" életükre. Ezt tette Kovács Kokó István is, aki a profi boksszal járó mindennapi küzdelmet az üzleti életben kívánta folytatni, és ehhez a célhoz a tanulást látta megfelelő eszköznek.
Kína elsődlegesnek tartja a kínai nyelv, főként a kínai üzleti nyelv oktatásának erősítését Magyarországon, melyet többek között a hallgatói mobilitás ösztönzésével, valamint a különböző – hallgatói és oktatói – csereprogramok bővítésével kíván támogatni.
Rengeteg hasznos online tudásforrás létezik, amelyik jól hasznosítható a digitális tananyagok összeállítása és a gyakorlás során.
Csősz Ildikó, az OktaTárs Nyelvstúdió (http://www.oktatars.hu/) vezetője a vele készült interjú 2. részében a blended learning tanfolyamok indításának gyakorlati oldaláról mesél.
Mi visz rá valakit, hogy külföldön folytassa egyetemi tanulmányait? Erre a kérdésre nem nehéz választ találnunk. Elég ha a nyelvtanulási lehetőségre, a világlátásra, a jobbnak vélt oktatási rendszerre vagy éppen a külföldi munkavállalás melletti érvekre gondolunk. De vajon tényleg többet nyújt egy külföldi egyetem? Lássuk csak, hogyan vélekedik erről, és az angliai oktatásról a University of Bedfordshire egyik magyar hallgatója.
Több kontinensen indult el tavaly az a program, amely a számítógépes tanítási módszer hatékonyságát vizsgálja általános iskolákban, és amelyhez két fővárosi intézmény is csatlakozott. Az úgynevezett "Kölyök laptopok" óraközi használata tapasztalatok szerint növeli a természettudomány iránt érdeklődők számát.
A Berlitz nyelviskola neve ismerősen cseng az idegen nyelvet beszélők számára. Mégis kevéssé ismert az a tény, hogy az első Berlitz-iskolát 1896-ban nyitották meg Magyarországon. A cég háborúkat, a nagy gazdasági válságot, nyelvoktatási csoda-módszerek születését és bukását túlélve működött Budapesten, a Váci utcában, míg az ötvenes évek elején az akkori hatóságok be nem záratták. A Berlitz hazánkban a rendszerváltást követően, 1991-ben nyitotta meg kapuit újra a minőségi nyelvoktatás iránt érdeklődők számára.
