Összesen negyven szakot jelölt meg jelentkezési lapján a 2011-es felvételi eljárás egyik rekordere. Van, aki 72 évesen döntött a továbbtanulás mellett, a legfiatalabb jelentkező viszont még csak 16 éves, és olyan diák is akadt idén, aki nem töltött hosszú órákat a továbbtanulási lehetőségek megfontolásával – kilenc perc alatt töltötte ki és küldte el adatlapját.
Ukrajnai nemzetiségi szervezetek vezetői abban állapodtak meg Dmitro Tabacsnik ukrán oktatási miniszterrel, hogy 2012-ben az országban élő kisebbségek nyelvéből, köztük magyarból is biztosítják az emelt szintű érettségi és egyetemi felvételi lehetőségét a nemzetiségi iskolák végzősei számára.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint a költségtérítéses képzések fokozatos kivezetése a felsőoktatásból nem az ilyen típusú képzések megszüntetését jelenti, hanem azt, hogy a jövőben a hallgatók valós, 100 százalékos térítést fizessenek.
Egyetlen magyar egyetem sem szerepel a világ száz legjobb felsőoktatási intézményeinek listáján, egyedül a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem fér be az első háromszáz-négyszáz helyezett közé. Pokorni Zoltán szerint a magyar felsőoktatás a tömegképzés miatt hasalt el, ha az oktatás minősége alapján finanszíroznák az intézményeket, mindössze hét egyetem maradna talpon.
A rektorok egyetértenek azzal, hogy a felvételihez szükség legyen egy emelt szintű érettségire, ugyanakkor szerintük a szóbeli felvételire csak azokon a szakokon van szükség, ahol mérni kell a szóbeli képességeket. Úgy vélik, hogy nem központilag kellene előírni, hányszor lehet ismételni egy vizsgát, ezt intézményi szinten szabályoznák.
Fellebbezhet-e az a diák, aki azért nem ért oda az egyik művészeti egyetem felvételi vizsgájára, mert ugyanazon a napon egy másik intézmény alkalmassági tesztjén kellett részt vennie? Elbukhatja-e a felvételit az a végzős középiskolás, aki hibásan töltötte ki a jelentkezési lapot, és mi történik akkor, ha a pluszpontokat érő szociális hátteret nem bizonyítják hiteles dokumentumokkal?
Egyetlen szakhoz sem kellett maximális pontszám a 2010-es felvételin: a legtöbb pontot a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás és nemzetközi tanulmányok képzést megcélzó diákoknak kellett összegyűjteniük. Ők jeles érettségi és nyelvvizsga nélkül labdába sem rúghattak. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért tavaly, és hol várhatóak magas ponthatárok az idei felvételin?
2010-ben is bejutott a tíz legnépszerűbb szak közé a gépészmérnöki képzés, amelyet több mint 2400 felvételiző jelölt be a jelentkezési lapján. A mérnöki szakmák iránt érdeklődők tizenkét egyetem és hét főiskola közül választhatnak, a rangsor élén - akárcsak az elmúlt években - idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, amely hét karon indít műszaki képzéseket.
Akár nyolcvanezer forintot is fizethetnek az egyetemi vagy főiskolai felvételiért azok, akik – bár rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal – a magasabb összpontszám reményében legalább három-négy tantárgyból szeretnének újra érettségizni.
Használd ki az utolsó napokat a felsőoktatási jelentkezési határidő előtt, öt egyetem és főiskola - a BKF, a Szegedi Tudományegyetem, a Zsigmond Király Főiskola, a Károly Róbert Főiskola, a Pécs Tudományegyetem és a Gábor Dénes Főiskola - még február 7. és 13. között is tart nyílt napokat. Dátumok és helyszínek.
Már kevesebb mint két heted van a jelentkezési lap kitöltésére vagy az e-felvételi elküldésére: hogyan hitelesítheted a kitöltött adatlapot, és mikor csatolhatod a jelentkezéshez a középiskolai év végi jegyeket és az érettségi eredményeket?
A felsőoktatási felvételi szabályai négy éve nem változtak, az Oktatási Hivatalhoz mégis minden évben százával érkeznek hiányosan vagy hibásan kitöltött jelentkezési lapok. Van, aki középiskolája OM-kódját, mások a kiválasztott képzés szakirányát felejtik el megjelölni a lapon, sokan pedig egész egyszerűen nem adják időben postára bizonyítványuk fénymásolatát.
A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
Kilenc új alapszakot, nyolcvannégy mesterszakot és huszonhét felsőfokú szakképzést hirdettek meg az egyetemek és főiskolák a Felsőoktatási tájékoztató hivatalos kiegészítésében. Az új szakok között design- és művészetelmélet, kisebbségpolitikai, humánökológia, európai és nemzetközi igazgatás, valamint hungarológia is szerepel.
Vészesen közeledik a felsőoktatási jelentkezési határidő: február első két hetében több mint húsz egyetemi és főiskolai kar tart nyílt napot, ahol beszerezheted a legfontosabb információkat a képzésekről, az ösztöndíjakról és az elhelyezkedési lehetőségekről.
Valamivel több mint két hetük van a diákoknak arra, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézménybe adják be felvételi kérelmüket; a jelentkezők 8.280 képzés közül választhatnak február 15-ig.
Meddig kell elküldened a felsőoktatási jelentkezési lapot, és meddig lehet hitelesíteni az e-felvételit? Mi a teendőd februárban, ha egyelőre még nem az érettségi és az egyetemi-főiskolai jelentkezés, hanem a középiskolai felvételi van soron? Összegyűjtöttük a legfontosabb februári határidőket.
A fővárosi egyetemek voltak a nyertesei az utóbbi évek megváltoztatott felvételi szabályainak. Több vidéki főiskolán – például Szolnokon és Gyöngyösön – pedig drasztikusan csökken az elsőéves hallgatók száma – áll a HVG múlt heti számában megjelent cikkében.
Már csak két heted van arra, hogy kitöltsd a 2011-es felvételi jelentkezési lapját: itt az ideje, hogy beszerezd a legfontosabb információkat a hazai egyetemek és főiskolák alap- és mesterképzéseiről, a külföldi ösztöndíj-lehetőségekről és az elhelyezkedési esélyekről. Január 31. és február 6. között összesen huszonegy kar tart nyílt napot - összegyűjtöttük az időpontokat és a helyszíneket.
Alapesetben – hivatalosan fogalmazva első alapképzésben – tizenkét félévet finanszíroz az állam azoknak, akiket támogatott képzésre vesznek fel. De mi a helyzet azokkal, akik tíz félévesnél hosszabb egyetemi képzésben vesznek részt, vagy akik a meglévő szakjuk mellett egy újabb képzést is szeretnének elkezdeni?
