Szúrópróbaszerűen teszteltük, mennyire használják a közösségi oldalakat a magyar felsőoktatási intézmények, azaz mennyire aktívak a Facebookon, a Twitteren és a Youtube-on. Első körben nagy zűrzavar fogadott, de találtunk néhány pozitív példát is, sőt az egyik intézmény webkettes jelenléte egyenesen kifogástalannak tűnik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megállapítása szerint Magyarországon a felsőoktatási szerkezet elavult, a rendszer nem versenyképes, s annak megváltoztatásához az elkövetkezendő években nem a felsőfokú végzettségűek számát kell növelni, hanem a képzés belső arányait, szakmai összetételét és minőségét kell a gazdaság és társadalom tényleges igényeihez és jövőbeli céljaihoz igazítani.
A felsőoktatási intézményeket érintő zárolásokról tárgyal jövő heti rendkívüli ülésén a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács - mondta Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke.
Power of Research címmel ingyenes internetes játékot fejlesztettek Nobel-díjas tudósok pártfogásával, hogy ezzel is a kutatói pályát népszerűsítsék az európai fiatalok körében.
Egyetlen magyar egyetem sem szerepel a világ száz legjobb felsőoktatási intézményeinek listáján, egyedül a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem fér be az első háromszáz-négyszáz helyezett közé. Pokorni Zoltán szerint a magyar felsőoktatás a tömegképzés miatt hasalt el, ha az oktatás minősége alapján finanszíroznák az intézményeket, mindössze hét egyetem maradna talpon.
Minden második egyetemi hallgató a szülőktől és rokonoktól kapott zsebpénzből él, hetven százalékuknak havonta kevesebb mint ötszáz lejjel, vagyis 30-35 ezer forintnak megfelelő összeggel kell gazdálkodnia – derült ki a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (ANOSR) felméréséből.
Könnyen megtörténhet, hogy egy államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató a második tanév elején - rossz eredményei miatt - már csak költségtérítésesként folytathatja a tanulmányait. Hogyan kell értelmezni a szabályokat, és kik mentesülnek az átsorolás alól?
A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
Sem társadalombiztosítás, sem diákmunka, sem ösztöndíj – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint ilyen következményei vannak annak a szabályozásnak, amely alapján az alapszakról a mesterképzésbe átlépő hallgatók tanulói jogviszonya a két ciklus között, vagyis a két-három nyári hónapra megszűnik.
A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számát növelné több tudományegyetem vezetője, ennek érdekében új típusú együttműködésről állapodtak meg kormányzati szervekkel.
Alapesetben – hivatalosan fogalmazva első alapképzésben – tizenkét félévet finanszíroz az állam azoknak, akiket támogatott képzésre vesznek fel. De mi a helyzet azokkal, akik tíz félévesnél hosszabb egyetemi képzésben vesznek részt, vagy akik a meglévő szakjuk mellett egy újabb képzést is szeretnének elkezdeni?
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatóinak túlnyomó többsége elégedett az intézmény oktatási színvonalával - legalábbis egy tavaly ősszel végzett felmérés eredményei szerint.
Akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok, akik más személyi igazolványával vagy leckekönyvével vizsgáznak – ennek ellenére sokan vállaják a kockázatot, a "szolgáltatásért" ugyanis busás összegeket fizetnek a hallgatók. Az álvizsgázók és vizsgacsalók biznisze továbbra is virágzik, és – úgy tűnik – időnként maguk a vizsgáztatók is profitálnak az üzletből.
Mintegy 15 ezer diák tartott zajos tüntetést pénteken Hágában a kormány póttandíj-terve ellen - közölte a helyi rendőrség.
A külföldi hallgatók megoldást jelenthetnek a magyar felsőoktatás egyes problémáira. Kérdés, hogy mivel tudják a hazai intézmények Magyarországra csábítani a hallgatókat, illetve kik járnak jól a külföldi fiatalok megjelenésével.
Egyre több pénzt fordítanak a német vállalatok a felsőoktatás támogatására, 2009-ben milliárdokat költöttek kutatásra, ösztöndíjakra és a hallgatók képzésére.
Több mint hárommillióan tanulnak a világ legnagyobb egyetemén, a pakisztáni Allama Iqbal Open Universityn, de az indiai, Indira Gandhiról elnevezett óriásegyetem rektorának sem lehet oka panaszra - legalábbis ami a hallgatók létszámát illeti.
Az amerikai Mississippi állam oktatási hatósága hosszú ideig nem talált ellenszert arra, hogy a középiskolás diákok az év végi záróvizsgák tesztlapjainak megoldásait mobiltelefonon továbbítják egymásnak. Elvégre több mint százezer tesztlap kitöltését nem lehet egyenként ellenőrizni. Ezért az állam egy technológiai céghez fordult: a vállalat számítógépen ellenőrzi a tesztlapokat, és kiválasztja azokat, amelyeken egyes kérdésekre olyan sokan válaszolnak egybehangzóan - jól vagy rosszul -, hogy az nem lehet véletlen. Az egyedüli magyarázat ilyen esetekben a puskázás lehet.
Dél-Koreában minden száz jelentkezőből csak öt lehet tanár, Kanadában hat évig tanulnak a leendő oktatók, Észtországban pedig még a diploma megszerzése után is tutoriális rendszerben dolgoznak a pedagógusok. Mi a titka a színvonalas pedagógusképzésnek? És vajon itthon érzékelhető eredményt hozna-e a rendszer átalakítása?
Még egy hónapjuk van a diákoknak arra, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézménybe adják be a felvételi kérelmüket; a jelentkezők 8280 képzés közül választhatnak.
