Új képzést indít a Kaposvári Egyetem

Fogyasztóvédelmi ismeretek tanítására négy féléves, szakirányú továbbképzés indul szeptemberben - az országban elsőként - a Kaposvári Egyetemen; az erről szóló együttműködési megállapodást hétfőn írták alá a Somogy Megyei Kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségével és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal az egyetemen.

  • Eduline
Európai Unió tagországai között Belgium után másodikként Magyarországon indul pedagógusoknak ilyen jellegű, másoddiplomát adó továbbképzés - közölte az MTI érdeklődésére Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója az újságírók jelenlétében megtartott eseményen.

A főigazgató elmondta: az egri főiskolán van fogyasztóvédelmi képzés, de pedagógusok fogyasztóvédelmi továbbképzésére Brüsszel után másodikként Kaposváron lesz lehetőség.

"A legjobb fogyasztóvédelem a fogyasztói önvédelem" - emelte ki Juhász Tibor Somogy megyei kormánymegbízott. Hangsúlyozta: üdvözlik az egyetem és a fogyasztóvédelmi hatóságok kezdeményezését, ugyanis a fogyasztóvédelem nem merülhet ki csupán a törvényi előírások ellenőrzésében, fontos a tudatos fogyasztóvá nevelés, amit már az óvodában, az általános iskolában el kell kezdeni. 

A Kaposvári Egyetem: új képzést indítanak

Halas Ernőné, a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének vezetője arról számolt be, hogy már több felsőoktatási intézmény is érdeklődött a kaposvári képzés iránt. 

Közölte: kidolgozták a pedagógusok képzéséhez szükséges elméleti szakanyagot, és a gyakorlathoz is biztosítanak helyet az egyetem hallgatóinak. Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora elmondta: az Európai Parlament ajánlását követve, mely szerint a tagállamok feladata, hogy erősítsék "a fogyasztók egész életen át tartó tájékoztatását és képzését" a fogyasztói fellépés lehetőségeinek megerősítéséhez, a megállapodásban ötvözik a fogyasztóvédelem európai és hazai stratégiáját.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.