Fontos változás: tízévenként meg kell újítani az egyetemi diplomát?

A Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) szerint a felsőoktatás demográfiai problémáinak megoldására az ott szerzett bizonyítványokat és tudást bizonyos időközönként kötelezően meg kellene újítani; a szervezet honlapján közzétett, 81 oldalas elemzésben az áll, hogy még az idén elindítanák a felsőoktatási intézmények második integrációs hullámát.

  • Eduline
A magyar felsőoktatás szabályozásának stratégiai megalapozása - az FTT ajánlása a felsőoktatás törvényi szabályozásának előkészítéséhez című dokumentumban az szerepel: a pesszimista forgatókönyv szerint a jelentkezők száma 2016-2017-re nem haladja majd meg a 100 ezret, míg az optimista változat szerint nem csökken 100 ezer alá, a mesterképzés, a felsőfokú szakképzés és a nem nappali képzésben részesülők aránynövekedése miatt. A realista forgatókönyv szerint a felvételizők aránya a 2010-es 140 ezernél legalább 25 százalékkal lehet majd alacsonyabb. Nehéz lesz a felvételi: szinte lehetetlen lesz bejutni az egyetemekre, főiskolákra. Az államilag finanszírozott képzésre felvehető hallgatói létszám változásáról itt olvashatsz.

Ebből következően a legambiciózusabb célkitűzés a hallgatószám szinten tartása lehet, és elsődleges feladat a felnőttképzés és a hasonló rövid részképzések becsatornázása a felsőoktatási képzésekbe.

Diplomaosztó: 10-15 évenként meg kell majd újítani?
Túry Gergely

Ha a belépők számát 30-35 százalékkal csökkentik, a jelenlegi 53.450-ről mintegy 30-35 ezerre, akkor 2015-ig 6-7 milliárd forintos normatívacsökkenéssel lehet számolni, ami várhatóan ezen a szinten is marad.

Az FTT szerint a felsőoktatási intézmények demográfiai problémáira megoldást jelenthet az a javaslatuk, hogy a felsőoktatásban szerzett bizonyítványokat, illetve tudást bizonyos időszakonként kötelező legyen megújítani, azaz kötelező legyen részt venni bizonyos idejű, nagyjából féléves szakmai továbbképzésen, amelynek költségeit részben a munkáltató, részben a beiskolázott felnőtt viselné. Ennek a képzési résznek a diplomaszerzéstől számítva 10, illetve 15 éven belül meg kellene történnie, és újabb tíz év után ismét kötelező lenne a részvétel.

Több külföldi hallgatót oktatnának az egyetemeken

Hozzátették, hogy a felnőttképzés mellett az intézményeknek minél nagyobb számban kell bevonniuk külföldi hallgatókat és meg kell nyitniuk a kapukat a keletről, délről és a szomszédos országokból érkező hallgatók előtt. Ehhez minimálisan össze kell hangolni a határon túli intézményekkel a magyar felsőoktatási intézmények profilját.

A tanács úgy látja, a hazai felsőoktatási szféra differenciálását folytatni kell, a kutatóegyetemi minősítést nemzetközi mércéhez kell kötni, illetve a címhez rendelt forrásokat konkrét kutatástámogatássá alakítanák az alapfinanszírozás mellett. Az FTT tanulmányában a cím visszavonhatóságát is javasolja.

A felsőoktatási intézmények azon oktatóinak, akik komoly kutatómunkát folytatnak, jelentős óra- és adminisztrációs kedvezményeket adnának, és erőteljes belső differenciálást valósítanának meg az oktatói állománynál.

Mint írták, ösztönözni kell a költségtérítés árfolyamának a valós képzési költségekhez való fokozatos közelítését, és stratégiai céljuk, hogy a költségvetési támogatások öt éven belül ne haladják meg az intézményi költségvetés 50 százalékát.

Mi lesz a vidéki főiskolák sorsa?

Az anyagban az is szerepel, hogy még az idén el kell indítani a felsőoktatási intézmények második integrációs hullámát. Kitértek arra is: az a cél, hogy egységes egyetemi rendszer alakuljon ki, melyben az egyetemi központok többnyire mesteri és doktori szintű programokat kínálnak, illetve kutatnak, egységeik pedig alap- és szakképzést kínálnak térségüknek, valamint "felhordják" anyaintézményükbe a legtehetségesebb hallgatókat. Hogyan mentenék meg a vidéki főiskolákat? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A szervezet honlapján az olvasható, hogy a Felsőoktatási és Tudományos Tanács a szaktárca vezetőjének – a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben – döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete.

A tanács a felsőoktatás képzési és kutatási rendszerének társadalmi-gazdasági beágyazottságával, fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos döntések előkészítésében vesz részt, figyelemmel kíséri és elemzi a felsőoktatás és a társadalom kapcsolatát, különösen a munkaerőpiac szakemberigényét. Javaslatot tesz az államilag támogatott képzésbe felvehető éves hallgatói létszámkeretre, annak elosztására, és a képzési rendszer korszerűsítésére.

MTI

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!