Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A magyar felsőoktatás szabályozásának stratégiai megalapozása - az FTT ajánlása a felsőoktatás törvényi szabályozásának előkészítéséhez című dokumentumban az szerepel: a pesszimista forgatókönyv szerint a jelentkezők száma 2016-2017-re nem haladja majd meg a 100 ezret, míg az optimista változat szerint nem csökken 100 ezer alá, a mesterképzés, a felsőfokú szakképzés és a nem nappali képzésben részesülők aránynövekedése miatt. A realista forgatókönyv szerint a felvételizők aránya a 2010-es 140 ezernél legalább 25 százalékkal lehet majd alacsonyabb.
Nehéz lesz a felvételi: szinte lehetetlen lesz bejutni az egyetemekre, főiskolákra. Az államilag finanszírozott képzésre felvehető hallgatói létszám változásáról itt olvashatsz.
Ebből következően a legambiciózusabb célkitűzés a hallgatószám szinten tartása lehet, és elsődleges feladat a felnőttképzés és a hasonló rövid részképzések becsatornázása a felsőoktatási képzésekbe.
Diplomaosztó: 10-15 évenként meg kell majd újítani?
Túry Gergely
Ha a belépők számát 30-35 százalékkal csökkentik, a jelenlegi 53.450-ről mintegy 30-35 ezerre, akkor 2015-ig 6-7 milliárd forintos normatívacsökkenéssel lehet számolni, ami várhatóan ezen a szinten is marad.
Az FTT szerint a felsőoktatási intézmények demográfiai problémáira megoldást jelenthet az a javaslatuk, hogy a felsőoktatásban szerzett bizonyítványokat, illetve tudást bizonyos időszakonként kötelező legyen megújítani, azaz kötelező legyen részt venni bizonyos idejű, nagyjából féléves szakmai továbbképzésen, amelynek költségeit részben a munkáltató, részben a beiskolázott felnőtt viselné. Ennek a képzési résznek a diplomaszerzéstől számítva 10, illetve 15 éven belül meg kellene történnie, és újabb tíz év után ismét kötelező lenne a részvétel.
Több külföldi hallgatót oktatnának az egyetemeken
Hozzátették, hogy a felnőttképzés mellett az intézményeknek minél nagyobb számban kell bevonniuk külföldi hallgatókat és meg kell nyitniuk a kapukat a keletről, délről és a szomszédos országokból érkező hallgatók előtt. Ehhez minimálisan össze kell hangolni a határon túli intézményekkel a magyar felsőoktatási intézmények profilját.
A tanács úgy látja, a hazai felsőoktatási szféra differenciálását folytatni kell, a kutatóegyetemi minősítést nemzetközi mércéhez kell kötni, illetve a címhez rendelt forrásokat konkrét kutatástámogatássá alakítanák az alapfinanszírozás mellett. Az FTT tanulmányában a cím visszavonhatóságát is javasolja.
A felsőoktatási intézmények azon oktatóinak, akik komoly kutatómunkát folytatnak, jelentős óra- és adminisztrációs kedvezményeket adnának, és erőteljes belső differenciálást valósítanának meg az oktatói állománynál.
Mint írták, ösztönözni kell a költségtérítés árfolyamának a valós képzési költségekhez való fokozatos közelítését, és stratégiai céljuk, hogy a költségvetési támogatások öt éven belül ne haladják meg az intézményi költségvetés 50 százalékát.
Mi lesz a vidéki főiskolák sorsa?
Az anyagban az is szerepel, hogy még az idén el kell indítani a felsőoktatási intézmények második integrációs hullámát. Kitértek arra is: az a cél, hogy egységes egyetemi rendszer alakuljon ki, melyben az egyetemi központok többnyire mesteri és doktori szintű programokat kínálnak, illetve kutatnak, egységeik pedig alap- és szakképzést kínálnak térségüknek, valamint "felhordják" anyaintézményükbe a legtehetségesebb hallgatókat.
Hogyan mentenék meg a vidéki főiskolákat? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A szervezet honlapján az olvasható, hogy a Felsőoktatási és Tudományos Tanács a szaktárca vezetőjének – a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben – döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete.
A tanács a felsőoktatás képzési és kutatási rendszerének társadalmi-gazdasági beágyazottságával, fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos döntések előkészítésében vesz részt, figyelemmel kíséri és elemzi a felsőoktatás és a társadalom kapcsolatát, különösen a munkaerőpiac szakemberigényét. Javaslatot tesz az államilag támogatott képzésbe felvehető éves hallgatói létszámkeretre, annak elosztására, és a képzési rendszer korszerűsítésére.
MTI
