Szinte lehetetlen lesz bekerülni az egyetemekre 2014-től

Ötvenháromezerről harmincezerre csökkentené 2014-ig az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók számát a kormány, a természettudományi és a műszaki szakokon azonban a jelenleginél többen tanulhatnának – olvasható a Brüsszelnek pénteken elküldött konvergenciaprogramban.

  • Eduline
Már idén is kevesebb hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 450-re csökkentette a kormány. Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig 10 ezren juthatnak majd be, vagyis már az idei felvételi időszakban is komoly verseny lesz a jelentkezők között az államilag finanszírozott helyekért.

A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésekre felvehető hallgatók számát 350-nel, míg a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentette a kormány. A legnagyobb vesztesek a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák, ezek a felsőoktatási intézmények 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől. Melyik szakra lesz a legnehezebb bekerülni? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Nehéz lesz bekerülni az egyetemre 2014-től
Marton Szilvia

Az agrár, műszaki és jogi képzésre felvehető diákok létszáma nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon. Az idei felvételi keretszámokról bővebben itt olvashatsz.

Kevesebb hallgató – kevesebb oktató?

Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter a Széll Kálmán-terv március eleji bemutatása után úgy nyilatkozott, számításaik szerint 2014-ben már csak 35 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait ingyenes felsőoktatási képzésben. Ha a rendszer teljesen kiépül, a jelenlegi 210 ezerről 140 ezerre csökken az államilag támogatott helyek száma, ez pedig tíz százalékos oktatói létszámleépítéshez vezethet.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.