Szinte lehetetlen lesz bekerülni az egyetemekre 2014-től

Ötvenháromezerről harmincezerre csökkentené 2014-ig az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók számát a kormány, a természettudományi és a műszaki szakokon azonban a jelenleginél többen tanulhatnának – olvasható a Brüsszelnek pénteken elküldött konvergenciaprogramban.

  • Eduline
Már idén is kevesebb hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 450-re csökkentette a kormány. Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig 10 ezren juthatnak majd be, vagyis már az idei felvételi időszakban is komoly verseny lesz a jelentkezők között az államilag finanszírozott helyekért.

A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésekre felvehető hallgatók számát 350-nel, míg a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentette a kormány. A legnagyobb vesztesek a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák, ezek a felsőoktatási intézmények 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől. Melyik szakra lesz a legnehezebb bekerülni? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Nehéz lesz bekerülni az egyetemre 2014-től
Marton Szilvia

Az agrár, műszaki és jogi képzésre felvehető diákok létszáma nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon. Az idei felvételi keretszámokról bővebben itt olvashatsz.

Kevesebb hallgató – kevesebb oktató?

Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter a Széll Kálmán-terv március eleji bemutatása után úgy nyilatkozott, számításaik szerint 2014-ben már csak 35 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait ingyenes felsőoktatási képzésben. Ha a rendszer teljesen kiépül, a jelenlegi 210 ezerről 140 ezerre csökken az államilag támogatott helyek száma, ez pedig tíz százalékos oktatói létszámleépítéshez vezethet.

eduline
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.