Ötvenháromezerről harmincezerre csökkentené 2014-ig az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók számát a kormány, a természettudományi és a műszaki szakokon azonban a jelenleginél többen tanulhatnának – olvasható a Brüsszelnek pénteken elküldött konvergenciaprogramban.
Már idén is kevesebb hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 450-re csökkentette a kormány. Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig 10 ezren juthatnak majd be, vagyis már az idei felvételi időszakban is komoly verseny lesz a jelentkezők között az államilag finanszírozott helyekért.
A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésekre felvehető hallgatók számát 350-nel, míg a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentette a kormány. A legnagyobb vesztesek a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák, ezek a felsőoktatási intézmények 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől.
Melyik szakra lesz a legnehezebb bekerülni? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az agrár, műszaki és jogi képzésre felvehető diákok létszáma nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon.
Az idei felvételi keretszámokról bővebben itt olvashatsz.
Kevesebb hallgató – kevesebb oktató?
Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter a Széll Kálmán-terv március eleji bemutatása után
, számításaik szerint 2014-ben már csak 35 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait ingyenes felsőoktatási képzésben. Ha a rendszer teljesen kiépül, a jelenlegi 210 ezerről 140 ezerre csökken az államilag támogatott helyek száma, ez pedig tíz százalékos oktatói létszámleépítéshez vezethet.
eduline
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
