#felsőoktatás


2011 legbizarrabb egyetemi kurzusai - Harry Pottertől a juharszirupig

Filozófia és a Star Trek, Jedi-tréning, Harry Potter és a neveléselmélet, David Beckham és a sportkultúra - számtalan furcsa tantárgy közül választhatnak a hallgatók a világ rangos felsőoktatási intézményeiben. Van, ahol a Roxfort házirendje alapján ismerkedhetnek meg az iskolák belső világával az egyetemisták, máshol a Szellemirtók és a Jedi-lovagok is szerepelnek a kötelező tananyagban.


Még Pokorni sem érti, hogy került a Széll-tervbe a fizetős szakok megszüntetése

Nem tervezi a kormány tandíj bevezetését, ilyen elképzelés "nincs az asztalon" - jelentette ki Pokorni Zoltán a HírTV Kontraszt című műsorában vasárnap este. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke annak a véleményének is hangot adott, hogy ha nem tartják fenn a költségtérítéses rendszert, akkor az egyetemek nem lesznek finanszírozhatóak.


Diplomaadó bevezetését fontolgatja a kormány?

A Népszabadság szerint a kormány az utólagos tandíj bevezetését és az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek radikális csökkentését fontolgatja, legalábbis ezek is szerepelnek a kormány által lehetségesnek tartott intézkedések között.




Két féléves mesterképzéssel mentenék meg a vidéki főiskolákat

Magyarországon eddig ismeretlen, Németországban, Ausztriában és Hollandiában azonban évtizedek óta jól működő intézménytípus jöhet létre a következő években, ha az oktatási államtitkárság beépíti az új felsőoktatási törvény szövegébe azt a javaslatcsomagot, amelyet egy múlt heti felsőoktatási konferencián állítottak össze magyar és külföldi rektorok, oktatási szakemberek.




Egyetemeket teszteltünk: a BKF és az ELTE tarol a közösségi oldalakon

Szúrópróbaszerűen teszteltük, mennyire használják a közösségi oldalakat a magyar felsőoktatási intézmények, azaz mennyire aktívak a Facebookon, a Twitteren és a Youtube-on. Első körben nagy zűrzavar fogadott, de találtunk néhány pozitív példát is, sőt az egyik intézmény webkettes jelenléte egyenesen kifogástalannak tűnik.


Elégtelent kapott a nemzetgazdasági tárcától a magyar felsőoktatás

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megállapítása szerint Magyarországon a felsőoktatási szerkezet elavult, a rendszer nem versenyképes, s annak megváltoztatásához az elkövetkezendő években nem a felsőfokú végzettségűek számát kell növelni, hanem a képzés belső arányait, szakmai összetételét és minőségét kell a gazdaság és társadalom tényleges igényeihez és jövőbeli céljaihoz igazítani.




Pokorni: csak hét egyetem élné túl a minőségalapú finanszírozást

Egyetlen magyar egyetem sem szerepel a világ száz legjobb felsőoktatási intézményeinek listáján, egyedül a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem fér be az első háromszáz-négyszáz helyezett közé. Pokorni Zoltán szerint a magyar felsőoktatás a tömegképzés miatt hasalt el, ha az oktatás minősége alapján finanszíroznák az intézményeket, mindössze hét egyetem maradna talpon.


Mennyi pénzből élnek az egyetemisták és főiskolások?

Minden második egyetemi hallgató a szülőktől és rokonoktól kapott zsebpénzből él, hetven százalékuknak havonta kevesebb mint ötszáz lejjel, vagyis 30-35 ezer forintnak megfelelő összeggel kell gazdálkodnia – derült ki a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (ANOSR) felméréséből.




A legtehetségesebb hallgatók kerülnek bajba: hézagos a jogszabály?

Sem társadalombiztosítás, sem diákmunka, sem ösztöndíj – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint ilyen következményei vannak annak a szabályozásnak, amely alapján az alapszakról a mesterképzésbe átlépő hallgatók tanulói jogviszonya a két ciklus között, vagyis a két-három nyári hónapra megszűnik.



Hány félévig tanulhatnak ingyen az egyetemisták és főiskolások?

Alapesetben – hivatalosan fogalmazva első alapképzésben – tizenkét félévet finanszíroz az állam azoknak, akiket támogatott képzésre vesznek fel. De mi a helyzet azokkal, akik tíz félévesnél hosszabb egyetemi képzésben vesznek részt, vagy akik a meglévő szakjuk mellett egy újabb képzést is szeretnének elkezdeni?