Az izraeli sorkatonákra szinte rátukmálják a diplomát

Sok ezer izraeli fiatalt érintő, helyzetüket javító drámai változást jelentett be Gadi Ejzenkot vezérkari főnök: az izraeli hadsereg már októbertől magára vállalja a harci egységektől leszerelt katonák továbbtanulásának költségeit - közölte a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet hétfőn.

  • MTI
AP

Az izraeli vezérkari főnök határozata nyomán már az ősszel kezdődő tanévtől az összes, hadseregnek szánt adományt a leszerelő katonák további képzésére áldozzák. "Az adományként érkező pénz konditermek helyett egyetemi fokozatokra megy majd el" - hangsúlyozta Ejzenkot.

A hadsereg fizeti majd a felsőfokú tanulmányok esetén az első diploma tandíját vagy szakma tanulása esetén annak költségeit. A nemzeti kisebbségekhez tartozó, újonnan bevándorolt vagy hátrányos szociális helyzetű katonák mind részesülnek a kedvezményben függetlenül attól, hogy harci egységnél szolgáltak-e.

Ejzenkot a bejelentés előtt vasárnap találkozott Móse Kahlón pénzügyminiszterrel, akivel egyetértettek a változtatás minél előbbi kiterjesztésében minden leszerelő izraeli katonára. Kahlón miniszteri kinevezése óta megduplázta a sorkatonák zsoldját, és a lap becslése szerint mindent elkövet majd azért, hogy az összes katona tandíját fedezzék.

Izraelben a diákok kezdtek sztrájkba

A mostani változás érintettjeinek továbbtanulási költségei évi 230 millió sékelt (mintegy 17 milliárd forintot) jelentenek, kiterjesztésük minden leszerelő katonára további 500 millió sékelt (mintegy 36 milliárd forintot) igényelne. Az izraeli hadsereg jelenleg is fedezi néhány különleges kommandós egységhez tartozó katonák első diplomájának tandíját, de a többi leszerelő katona saját maga teremti elő, illetve családi segítséggel fedezi a nem csekély, szakonként és intézményenként változó, évi mintegy tizenöt ezer sékeles (1 millió 150 ezer forintos) egyetemi tandíjat.

A tandíjak csökkentése, és ezzel a továbbtanulás megkönnyítése egyik meghatározó követelése volt az öt évvel ezelőtti izraeli tömegmozgalomnak, amely 2011 nyarán százezreket mozgósított. A zajos tömegtüntetéseken a magas megélhetési költségek és a drágaság ellen tiltakoztak.

Nem tanítottak nekik matekot, beperelték Izrael államot

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.