Sok ezer izraeli fiatalt érintő, helyzetüket javító drámai változást jelentett be Gadi Ejzenkot vezérkari főnök: az izraeli hadsereg már októbertől magára vállalja a harci egységektől leszerelt katonák továbbtanulásának költségeit - közölte a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet hétfőn.
Az izraeli vezérkari főnök határozata nyomán már az ősszel kezdődő tanévtől az összes, hadseregnek szánt adományt a leszerelő katonák további képzésére áldozzák. "Az adományként érkező pénz konditermek helyett egyetemi fokozatokra megy majd el" - hangsúlyozta Ejzenkot.
A hadsereg fizeti majd a felsőfokú tanulmányok esetén az első diploma tandíját vagy szakma tanulása esetén annak költségeit. A nemzeti kisebbségekhez tartozó, újonnan bevándorolt vagy hátrányos szociális helyzetű katonák mind részesülnek a kedvezményben függetlenül attól, hogy harci egységnél szolgáltak-e.
Ejzenkot a bejelentés előtt vasárnap találkozott Móse Kahlón pénzügyminiszterrel, akivel egyetértettek a változtatás minél előbbi kiterjesztésében minden leszerelő izraeli katonára. Kahlón miniszteri kinevezése óta megduplázta a sorkatonák zsoldját, és a lap becslése szerint mindent elkövet majd azért, hogy az összes katona tandíját fedezzék.
A mostani változás érintettjeinek továbbtanulási költségei évi 230 millió sékelt (mintegy 17 milliárd forintot) jelentenek, kiterjesztésük minden leszerelő katonára további 500 millió sékelt (mintegy 36 milliárd forintot) igényelne. Az izraeli hadsereg jelenleg is fedezi néhány különleges kommandós egységhez tartozó katonák első diplomájának tandíját, de a többi leszerelő katona saját maga teremti elő, illetve családi segítséggel fedezi a nem csekély, szakonként és intézményenként változó, évi mintegy tizenöt ezer sékeles (1 millió 150 ezer forintos) egyetemi tandíjat.
A tandíjak csökkentése, és ezzel a továbbtanulás megkönnyítése egyik meghatározó követelése volt az öt évvel ezelőtti izraeli tömegmozgalomnak, amely 2011 nyarán százezreket mozgósított. A zajos tömegtüntetéseken a magas megélhetési költségek és a drágaság ellen tiltakoztak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
