Az izraeli sorkatonákra szinte rátukmálják a diplomát

Sok ezer izraeli fiatalt érintő, helyzetüket javító drámai változást jelentett be Gadi Ejzenkot vezérkari főnök: az izraeli hadsereg már októbertől magára vállalja a harci egységektől leszerelt katonák továbbtanulásának költségeit - közölte a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet hétfőn.

  • MTI
AP

Az izraeli vezérkari főnök határozata nyomán már az ősszel kezdődő tanévtől az összes, hadseregnek szánt adományt a leszerelő katonák további képzésére áldozzák. "Az adományként érkező pénz konditermek helyett egyetemi fokozatokra megy majd el" - hangsúlyozta Ejzenkot.

A hadsereg fizeti majd a felsőfokú tanulmányok esetén az első diploma tandíját vagy szakma tanulása esetén annak költségeit. A nemzeti kisebbségekhez tartozó, újonnan bevándorolt vagy hátrányos szociális helyzetű katonák mind részesülnek a kedvezményben függetlenül attól, hogy harci egységnél szolgáltak-e.

Ejzenkot a bejelentés előtt vasárnap találkozott Móse Kahlón pénzügyminiszterrel, akivel egyetértettek a változtatás minél előbbi kiterjesztésében minden leszerelő izraeli katonára. Kahlón miniszteri kinevezése óta megduplázta a sorkatonák zsoldját, és a lap becslése szerint mindent elkövet majd azért, hogy az összes katona tandíját fedezzék.

Izraelben a diákok kezdtek sztrájkba

A mostani változás érintettjeinek továbbtanulási költségei évi 230 millió sékelt (mintegy 17 milliárd forintot) jelentenek, kiterjesztésük minden leszerelő katonára további 500 millió sékelt (mintegy 36 milliárd forintot) igényelne. Az izraeli hadsereg jelenleg is fedezi néhány különleges kommandós egységhez tartozó katonák első diplomájának tandíját, de a többi leszerelő katona saját maga teremti elő, illetve családi segítséggel fedezi a nem csekély, szakonként és intézményenként változó, évi mintegy tizenöt ezer sékeles (1 millió 150 ezer forintos) egyetemi tandíjat.

A tandíjak csökkentése, és ezzel a továbbtanulás megkönnyítése egyik meghatározó követelése volt az öt évvel ezelőtti izraeli tömegmozgalomnak, amely 2011 nyarán százezreket mozgósított. A zajos tömegtüntetéseken a magas megélhetési költségek és a drágaság ellen tiltakoztak.

Nem tanítottak nekik matekot, beperelték Izrael államot

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.