Ezek az idei felvételi legfontosabb dátumai

Most jön a felvételi eljárás lényege, kiderül, hova vették fel a felvételizőket. Ezzel kapcsolatban is érdemes megjegyezni néhány fontos dátumot.

  • Eduline
Túry Gergely

Mikor derülnek ki a ponthatárok?

Július 26-án, azaz jövő kedden este közlik az idei ponthatárokat, így ekkor derül ki, kit hova vettek fel. Este nyolctól a Pont Ott Partin és az Eduline-on is követhetitek az eseményeket.

Nem leszek netközelben, és a Pont Otton sem tudok részt venni. Mikor és hogyan kapok értesítést?

Este nyolc után sms-ben kaphattok tájékoztatást arról, melyik szakra nyertetek felvételt, de ez csak akkor él, ha megadtátok a telefonszámotokat. Az Oktatási Hivatal a besorolási döntésről legkésőbb augusztus 5-ig értesít e-mailben.

 

Mit tehetek, ha nem vesznek fel sehova?

Ilyenkor megoldás lehet a pótfelvételi, amit várhatóan még a hónap végén meghirdetnek, és augusztus közepéig lehet jelentkezni. Ekkor már csak egy szak választható, és az intézmények főleg önköltséges szakokat hirdetnek meg. Pótfelvételin azok is részt vehetnek, akik általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek a felsőoktatásba.

Mit tehetek, ha vitatom a felvételi döntést?

Ilyen esetben jogorvoslati eljárásra van lehetőség. Az eredmény tudomásotokra jutásától számított 15 napon belül kell az ezzel kapcsolatos levelet eljuttatni az Oktatási Hivatalnak (1380 Budapest, Pf. 1190), az emberi erőforrások miniszterének (Balog Zoltán) címezve.

 

Ha felvettek, irány a gólyatábor! De mikorra tegyem szabaddá magamat?

A gólyatáborok minden évben augusztus végére, szeptember legelejére esnek.

Mikor kell beiratkozni, mikor kezdődik a lényeg, azaz az első szemeszter?

Intézményenként eltér, mikor kezdődik a félév, de általában szeptember elején-közepén már megtartják a regisztrációs hetet. Ezen a héten kell beiratkozni, és aláírni a hallgatói nyilatkozatot. Ezek részleteiről időben kaptok tájékoztatást a főiskolától, egyetemtől.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu