Hogyan ne bukjatok ki az egyetemről: ezeket kerüljétek, akkor nem lesz gond

Na jó, ha kerülni nem is lehet teljesen, mérsékeljétek a használatát az alábbiaknak!

  • Eduline

Oké, már eleget tanultam, most rám fér egy kis pihenés – vizsgaidőszak alatt folyton ezt halljátok majd a fejetekben. Ugye, már fél órája bújod a könyvet egyhuzamban, ideje megszakítani a monotóniát valamivel.

A szünet persze hasznos tanulás közben, ám ha nem alvással vagy mozgással, esetleg meditációval töltitek, könnyen kontraproduktívvá válhat. Ezek a legtipikusabb tanulásgyilkos időtöltések, amiket jobb elkerülni vizsgaidőszakban, amennyire csak lehet.

A közösségi oldalak

Facebook, Snapchat, Instagram – az ember persze mindig csak épphogy rápillant, de aztán azon kapja magát, hogy órákon át pörgeti mások fotóit. Vizsgák idején jobb, ha a tanulás előtti és az utáni időszakra hagyjátok az ilyesmit.

 

Poénos képregények

Ki ne szeretné Joan Cornella-t vagy a Wulf & Morgenthalert, de sajnos a vicces rövid képregények a vizsgákba kerülhetnek. Persze mindenki csak egy poén erejéig keres rá az ilyesmire, aztán órákig bámulja őket.

Online játékok, appok

Hiába ígérik egyes játékfejlesztők, hogy az ő appjuk nem csak szórakoztat, de tanít és képességeket is fejleszt, ha kivágnak az egyetemről miattuk, nem sok hasznukat vetted. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni: a mobilt száműzzétek a szoba másik oldalára tanulás közben!

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.