Ennyibe kerül a kollégium 2016-ban

A felsőoktatási intézmények kollégiumainak többségében a héten lezárulnak a felvételi eljárások. Megmutatjuk, mennyibe kerülnek a kollégiumi ágyak egy-egy egyetemen, bár nagy titkot nem árulunk el azzal, hogy jóval olcsóbbak az albérleteknél.

  • Eduline
csoma.elte.hu

A díjak leginkább attól függnek, milyen felszereltségű az épület, hány ágyas az adott szoba, illetve államis vagy önköltséges helyre került be a hallgató. A példa kedvéért: egy PPP konstrukcióban épült kolesz egyágyas szobája a legdrágább lehetőség, ezért akár 30-40 ezret is elkérhetnek, míg egy régebbi épület 4 ágyas szobája kevesebb, mint 10 ezer forintból kijön.

A BME hallgatóinak államilag finanszírozott képzés esetén nagyjából 9-12 ezer forint közti összeget kell havonta fizetni a kollégiumi elhelyezésért, míg a költségtérítéses hallgatóknak ez a díj 20-23 ezer forint körül mozog. Az ELTE kollégiumaiban 9-16 ezer forintos díjakkal szembesülnek a diákok, a SOTE 9-17 ezerért kínálja a férőhelyeket.

Az Óbudai Egyetemen 14-22 ezer forintos díjat szabtak az államis diákoknak, a költségtérítésesek díja azonban már sokkal borsosabb, 26 ezer forinttól egészen 64 ezerig terjed. A Corvinuson 9-18 ezer forint közötti havidíjra számíthatnak a hallgatók, önköltséges képzés esetén pedig 23-30 ezer forint lesz a havi „lakbér” kolesztól függően.

 

A Pécsi Tudományegyetem kolijaiban 12-18 ezer forintba kerül egy hónap, a Debreceni Egyetemen pedig 12-22 ezer forintot kell fizetnetek a kollégiumi férőhelyért. A Széchenyi István Egyetem esetében 9-14 ezer forint a havidíj. A Pannon Egyetemen 11-28 ezer egy férőhely.

A legtöbb kollégium esetében egy félévenkénti 5-6 ezer forintos internethasználati díjjal is érdemes kalkulálni.

Budapesten és néhány nagyvárosban találhatók magányegyetemek, melyek jóval költségesebbek, mint az egyetemek intézményei, ám általában jól felszerelt intézményekről van szó, ráadásul a 40-60 ezer forintos díjaik még mindig olcsóbbak, mint ha valaki egyedül bérelne egy garzont.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.