A felsőoktatási intézmények kollégiumainak többségében a héten lezárulnak a felvételi eljárások. Megmutatjuk, mennyibe kerülnek a kollégiumi ágyak egy-egy egyetemen, bár nagy titkot nem árulunk el azzal, hogy jóval olcsóbbak az albérleteknél.
A díjak leginkább attól függnek, milyen felszereltségű az épület, hány ágyas az adott szoba, illetve államis vagy önköltséges helyre került be a hallgató. A példa kedvéért: egy PPP konstrukcióban épült kolesz egyágyas szobája a legdrágább lehetőség, ezért akár 30-40 ezret is elkérhetnek, míg egy régebbi épület 4 ágyas szobája kevesebb, mint 10 ezer forintból kijön.
A BME hallgatóinak államilag finanszírozott képzés esetén nagyjából 9-12 ezer forint közti összeget kell havonta fizetni a kollégiumi elhelyezésért, míg a költségtérítéses hallgatóknak ez a díj 20-23 ezer forint körül mozog. Az ELTE kollégiumaiban 9-16 ezer forintos díjakkal szembesülnek a diákok, a SOTE 9-17 ezerért kínálja a férőhelyeket.
Az Óbudai Egyetemen 14-22 ezer forintos díjat szabtak az államis diákoknak, a költségtérítésesek díja azonban már sokkal borsosabb, 26 ezer forinttól egészen 64 ezerig terjed. A Corvinuson 9-18 ezer forint közötti havidíjra számíthatnak a hallgatók, önköltséges képzés esetén pedig 23-30 ezer forint lesz a havi „lakbér” kolesztól függően.
A Pécsi Tudományegyetem kolijaiban 12-18 ezer forintba kerül egy hónap, a Debreceni Egyetemen pedig 12-22 ezer forintot kell fizetnetek a kollégiumi férőhelyért. A Széchenyi István Egyetem esetében 9-14 ezer forint a havidíj. A Pannon Egyetemen 11-28 ezer egy férőhely.
A legtöbb kollégium esetében egy félévenkénti 5-6 ezer forintos internethasználati díjjal is érdemes kalkulálni.
Budapesten és néhány nagyvárosban találhatók magányegyetemek, melyek jóval költségesebbek, mint az egyetemek intézményei, ám általában jól felszerelt intézményekről van szó, ráadásul a 40-60 ezer forintos díjaik még mindig olcsóbbak, mint ha valaki egyedül bérelne egy garzont.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
