Június 5-én, pedagógusnapon a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szalay utcai épülete előtt tart demonstrációt a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és három másik közoktatási szakszervezet. Galló Istvánné, a PSZ elnöke az eduline-nak azt mondta, a munkabeszüntetés tervét sem vetették el, egyelőre azonban figyelemfelhívó akciót szerveznek.
Sztrájkbizottságot alakított öt közoktatási szakszervezet annak érdekében, hogy tárgyalások kezdődjenek a kormány és a szakszervezetek képviselői között a készülő közoktatási törvényről és a pedagógusok béremeléséről.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az oktatási államtitkárság - folytatva azt a kormányzati stratégiát, hogy nem egyeztet érdemben az érdekképviseleti szervezetekkel -, közvetlenül keresi meg az iskolákat a közoktatási törvény koncepcionális kérdéseivel.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Galló Istvánné azt kéri, hogy a kormányfő utasítsa az oktatásért, szakképzésért, azok finanszírozásáért felelős kormányzati vezetőket érdemi egyeztetés kezdeményezésére, és annak eredményes lezárásáig ne hozzanak ilyen kérdésekben kormányzati döntést.
Azonnali érdekegyeztetést követel és tiltakozó akciókat tervez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a kötelező óraszámok emelésére vonatkozó kormányzati elképzelések miatt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) levélben kérte az oktatási államtitkártól a sürgős egyeztetést.
Huszonkettőről huszonnyolc órára emelné a pedagógusok kötelező óraszámát a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium. 2010 szeptemberében Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár még óraszámcsökkentést ígért a tanároknak.
Nincs párbeszéd a kormányzat és a szakmai szervezetek között a közoktatást és az oktatásban dolgozó munkavállalókat érintő kérdésekben a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szervezete (PSZ) szerint.
Több település után Miskolc és Szolnok önkormányzata is úgy döntött, tárgyalásokat kezd a történelmi egyházakkal több általános- és középiskola, valamint kollégium átadásáról. A fenntartóváltásnak előnyei és hátrányai is lennének - a komoly anyagi problémákkal küzdő települések azonban elsősorban több tízmilliós megtakarítást remélnek a döntéstől.
Egyik pedagógus szakszervezet sem tartja elfogadható lépésnek a tankötelezettség tizenöt éves korra csökkentését. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a módosítást semmi nem indokolja, ezért nem érti, "hogyan merülhetett fel a XXI. században". A Pedagógusok Szakszervezete szerint így diákok százezrei lépnek majd ki az iskolarendszerből használható szakma és tudás nélkül.
Az új közoktatási törvény kidolgozása helyett először az önkormányzatok anyagi problémáit kellene megoldani, a közoktatás legnagyobb problémája ugyanis a pénzhiány – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, aki az eduline-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy milyen következményei lehetnek az önkormányzati iskolák fenntartóváltásának, és hogy megoldást jelenthet-e a tanárok központi bérfinanszírozása.
Az Országgyűlés szakbizottságához fordul a Pedagógusok Szakszervezete az Útravaló ösztöndíjprogram forrásainak zárolása miatt.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár múlt héten jelentette be, hogy ha a büdzsé megengedi, még ebben a ciklusban emelkedik az egyetemet végző kezdő pedagógusok bérezése. Bár kétségtelenül itt a "ha a büdzsé megengedi" lesz a kulcskérdés, szakértők szerint még így sem biztos, hogy feszültségmentes lenne az ötlet - írja a Hírszerző.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elutasítja a közoktatási törvény és a pedagógus- életpályamodell koncepcióit, az érdekvédelmi szervezet szerint a tervezetek nem szolgálnak alapul ahhoz, hogy a közoktatás rendszerének hatékony, szakszerű, törvényes működéséhez szükséges törvényi szabályozás elkészüljön.
Nem érti a Pedagógusok Szakszervezete, hogy a kormányzat „miért tartotta szükségesnek egy új közoktatási törvény megalkotását”, az oktatási államtitkárság ugyanis szakmai anyagokban sem tette közzé, hogy mit tart elhibázottnak a jelenlegi közoktatási rendszerben, illetve az azt szabályozó törvényben.
Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógus-életpályamodell koncepciójában szereplő, tervezett minősítési rendszert. Szerintük a koncepció indokolatlan különbséget tesz az óvodapedagógusok, tanítók és a tanárok között.
Sem az érettségi vizsga szigorítását, sem a hatvanórás kötelező közösségi munkát nem tartja jó és értelmezhető lépésnek a Pedagógusok Szakszervezete. Közelményükben az áll: az újból bevezetendő gyógypedagógiai osztályok megnehezítenék a diákok kiemelkedését, a tankönyvek ingyenessé tétele pedig "megszünteti a tankönyvpiacot".
Három beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz a Pedagógusok Szakszervezete; az érdekvédelmi tömörülés az alkotmánymódosítást, a különadót és az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését kifogásolja.
Kiverte a biztosítékot a tanároknál a pedagógus életpályamodell – az oktatási államtitkárság ugyanis egyik pedagógus szakszervezet véleményét sem kérte ki a tervezet kidolgozásakor. A bértábla átalakításával elégedettek az iskolák, de a tanárok "vizsgáztatása" már nem aratott osztatlan sikert. Az új rendszert leghamarabb a 2012/2013-es tanévben vezethetik be.
Míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatónak tartja az általános iskola nulladik évfolyamának bevezetését, mint a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának egyfajta módját, addig a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a közoktatás hatályos rendelkezései alapján nincs mód az iskola-előkészítő foglalkozások megszervezésére.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ma ismertette 10 pontos javaslatukat, mellyel -többek között- azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok keresete a ciklus végére megközelítse az unióban hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresetének 60 százalékát, azaz a jelenlegi 160-170 ezer forintos keresetek 300-330 ezerre növekedjen.
