Egy jogvédő szervezet szerint tömeges megfigyelés, a magyar kormány szerint gyermekvédelem

Magyarország is támogatja az Európai Unióban újra napirendre került a „Chat Control” szabályozást, amely a gyerekek online védelmét célozná. Szakértők és jogvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet gyakorlatilag a magánüzenetek ellenőrzését írná elő, ami a titkosított kommunikáció végét és a polgárok széleskörű megfigyelését jelentheti.

A HVG írt arról, hogy augusztusban egy Alborgban élő dán programozó elindította a Fight Chat Control nevű kampányt, amely a szabályozás ellen tiltakozik. A honlap lehetővé teszi, hogy polgárok e-mailt küldjenek nemzeti kormányoknak, európai parlamenti képviselőknek és uniós döntéshozóknak. „A kampány több mint 20 ezer levelet generált, és e-mailfiókok telítéséhez vezetett az EP-ben” – számolt be a digitális jogvédő forrás. A tiltakozások másik szervezőplatformja, a stopchatcontrol.eu, mely az európai civil szervezeteket tömöríti.

Gyermekvédelem vagy megfigyelés?

A javaslat hivatalos célja a gyerekek online bántalmazásának visszaszorítása. A tervezet azonban kliensoldali szkennelést ír elő, vagyis a szolgáltatók a felhasználók eszközén ellenőriznék a privát üzeneteket még titkosítás előtt. Az EDRi szerint

ez tömeges megfigyelés tankönyvi esete; a dán kompromisszum nem ad érdemi választ a titkosítás és a magánélet sérelmére”.

A Signal alapítói egyenesen „kártevőként viselkedő kormányzati szoftvernek” nevezték a kliensoldali ellenőrzést.

Német vétó lassíthatja a folyamatot

Németország legutóbb egyértelművé tette, hogy nem támogatja a javaslatot.

A jogalap nélküli chatkontroll alkotmányos jogállamban tabu. Nem adhatjuk fel a magánkommunikáció sérthetetlenségét

mondta Dr. Stefanie Hubig igazságügyi miniszter. A német vétó blokkoló kisebbséget hozott létre az Európai Tanácsban, mivel Németország népessége elegendő a minősített többség eléréséhez.

A tervezetet Magyarország mellett Dánia, Franciaország, Spanyolország, Horvátország, Portugália és Málta támogatja. Ellenzői közé tartozik Ausztria, Finnország, Hollandia, Luxemburg, Csehország, Észtország, Lengyelország és Németország. Belgium, Olaszország, Görögország, Lettország és Svédország még nem döntött. A sorsdöntő szavazásra október 14-én kerül sor a bel- és igazságügyi tanács ülésén.

A vita lényegében a szólásszabadság és a magántitok jövőjéről szól

Központi kérdés, hogy a digitális tér biztonságát rendőri felügyelettel vagy jogállami garanciákkal biztosítjuk-e. A francia példát idézve a végponttól végpontig titkosított kommunikációt érintő szabályozás kockázatait a digitális jogvédők kiemelik: „A dán szöveg nem kínál megoldást a tömeges megfigyeléssel és a titkosítással kapcsolatos valódi aggályokra” – mondta az EDRi.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.