Hol nyaraltak a nagy magyar költők? — A Balatontól Esztergomig, Koltótól Lillafüredig

Megmutatjuk, merre pihentek, alkottak és szerettek a legismertebb magyar költők — és azt is, mely művek születtek ezekben az időszakokban.

  • Rodler Lili

Petőfi Sándor — Koltó, a mézeshetek és a Tisza partja

Petőfi nyarai gyakran összekapcsolódtak vándorlásaival és természetjárásaival. 1847-ben Koltón, a Teleki-kastélyban töltötte mézesheteit Szendrey Júliával — ekkor született például a „Szeptember végén”, egyik legismertebb szerelmes verse.

Illetve, ha a Tisza partján jártok, gondoljatok Petőfire. Itt írta „A Tisza” című versét, amely az Alföld iránti rajongásának egyik legszebb lenyomata.

Arany János — Nagyszalonta és Nagykőrös csendje

Arany János a nyugalmat kereste: Nagyszalonta és Nagykőrös biztosították számára a nyári elvonulás lehetőségét. Itt dolgozott például a „Toldi estéje” című költeményén is.

Babits Mihály — Esztergom panorámája a Duna fölött

Ha Esztergomba utaztok, ne hagyjátok ki a Babits-villát! Az esztergomi nyarak alatt Babits Mihály számos verset írt, például a „Húsvét előtt” címűt. A Duna-parti város inspirálta több későbbi művét is.

Ady Endre — Érmindszenttől a francia Riviéráig

Ady számára a szülőfaluja, Érmindszent sokáig meghatározó pihenőhely volt, de később Párizs és a francia Riviéra is szerepet kapott nyári útjaiban. A „Párisban járt az ősz” című versét is egy ilyen utazás után írta meg.

Radnóti Miklós — Balatonkenese és Balatonfüred csendje

Ha ti is a Balatonnál nyaraltok, gondoljatok Radnótira és Gyarmati Fannira, akik gyakran töltötték itt a nyarat. A „Bájoló” című verse ennek az idilli korszaknak a lírai lenyomata.

 

Tagore-sétány, Balatonfüred

Szabó Lőrinc — Idill Lillafüreden

Szabó Lőrinc többször nyaralt Lillafüreden, a Palotaszállóban. Innen született a „Lillafüredi idill” című vers, amely ma is romantikus olvasmány.

Mindemellett nagyon szeretett utazni is és többször megfordult a horvát tengerparton is. Egyik kedvelt helye Korcula szigete volt, ahova többször is visszatért. Itt született többek között a “Beszélgetés a tengerrel” című alkotása. Látogatásáról pedig egy emléktábla formájában is megemlékeztek, ami azóta is kiemelt helyen van a városháza falán.

 

Kosztolányi Dezső — Balatoni pihenők

Kosztolányi több nyarat is a Balatonnál töltött, elsősorban Siófokon. A „Nyári reggel” című vers hangulata több balatoni élményből is táplálkozik.

Weöres Sándor — Balaton-felvidék és Sárvár

Weöres előszeretettel töltötte nyarait Sárváron és a Balaton-felvidék csendes tájain. Az „Égi csikón nyargal” vagy a „Tűzkút” verseiben sokszor megjelenik a vidéki nyár.

Kányádi Sándor — Erdély hegyei között

Ha Erdély felé veszitek az irányt, járhattok Kányádi nyarainak színhelyén is. Az „Erdőn, mezőn járok” című verse hűen visszaadja ezt a természetközeli életérzést.

Vörösmarty Mihály — A baracskai birtok nyugalma

Vörösmarty a baracskai birtokon sok nyarat töltött családjával, többek között itt születtek költeményei a „Szózat” utáni időszakból is.

Tóth Árpád — Debreceni és bükki nyarak

Ha Szilvásvárad felé veszitek az irányt, járhattok Tóth Árpád nyarainak színhelyén is. Több versében is visszaköszön a bükki táj nyugalma.

Ha irodalmi nyomvonalon nyaralnátok

Ezek a helyszínek ma is látogathatóak, sokuk irodalmi emlékhellyé vált:

- Koltói Teleki-kastély (Petőfi)

- Babits-villa Esztergomban

- Jókai-villa Balatonfüreden

- Lillafüredi Palotaszálló (Szabó Lőrinc)

- Radnóti emlékhelyek Balatonfüred és Kenese környékén

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.