Aggasztóan gyorsan melegszik a Balaton vize, ami súlyos ökológiai következményekkel járhat

A melegedés miatt egyre több szúrós hínáron kell majd taposnunk a Balatonban, ha fürdeni szeretnénk.

Miközben a Balaton vizének hőmérséklete egészen az 1980-as évekig viszonylag stabil volt, addig az elmúlt harminc évben a Balaton vize háromszor gyorsabban melegedett, mint az azt megelőző 120 év során figyelmeztet a Másfélfok klímaváltozással foglalkozó közleménye.

"Szabadságra megy anyuka meg apuka, és képet posztolnak a termálfürdőből, a gyerek meg ott van az oviban"

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmánya szerint a tó vízhőmérséklete a 21. században évente átlagosan 0,07 °C-kal melegedett, így 2025-re már 1,7 °C-kal melegebb, mint 2000-ben volt.

Különösen a téli hónapokban tapasztalható intenzív melegedés: februárban például évi 0,21 °C-kal nőtt a víz hőmérséklete.

A probléma ezzel az, hogy a melegedés megzavarhatja a tó ökoszisztémájának évszakos ritmusát, veszélyeztetve a vízi élővilág fennmaradását.

A felmelegedés emellett a tó vízháztartását is felborítja. A melegebb víz gyorsabban párolog, miközben a csapadék nem mindig tudja pótolni a veszteséget – különösen nyáron. A csökkenő vízszint kedvez a nád terjedésének a sekély parti zónákban, ami bár a növényzetnek jó, az ökoszisztémát jelentősen átalakítja.

A víz melegedése a vízinövények között is új „versenyhelyzetet” teremt. Az őshonos fajok hőoptimuma 22–26 °C, ám a parti zónákban egyre gyakoribbak a 30 °C fölötti hőmérsékletek. Ez a melegkedvelő, gyakran szúrós, kellemetlen előretörését segíti elő. Ezek a növények nemcsak az élővilágot, de a fürdőzők élményét is megváltoztatják.

Ha a melegedés folytatódik, a Balaton ökológiai rendszere egyre inkább a mediterrán vagy szubtrópusi tavakéhoz fog hasonlítani – olyan körülményekkel, amelyekhez sem a tó jelenlegi élővilága, sem az emberi használat nincs felkészülve.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.