Érettségi 2026: ezek a pontozási és osztályozási szabályok
Hány százaléktól van meg a kettes vagy az ötös? Hány pontot lehet elérni a közép- vagy az emelt szintű szóbelin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérés alapján az emelkedő árak és a megélhetési költségek miatt aggódnak leginkább a 16 és 30 év közöttiek – vette észre a hvg.hu.
Az Eurobarométer ifjúsági felmérést az Ipsos végezte 2024. szeptember 25. és október 3. között az EU mind a 27 tagállamában. Összesen 25 863 16–30 év közötti fiatalt kérdeztek meg számítógéppel segített internetes interjúval, online panelek segítségével.
Aggodalmak és biztonságérzet
A válaszadók egyharmada úgy gondolja, hogy az EU-nak a következő öt évben a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra kellene a legtöbb figyelmet fordítania, de 31 százalékuk pedig úgy véli, hogy a gazdasági helyzet stabilizálásának és a munkahelyteremtésnek kell prioritást élveznie.
A magyar fiatalok még ennél is nagyobb arányban, összesen 43 százalékuk aggódik az árak és a megélhetés miatt, olvasható ki az adatokból.
Az EU védelmét és biztonságát a legmagasabb arányban Csehországban (36%), Lengyelországban (33%) és Észtországban (32%) tartják fontosnak. Magyarországon a legalacsonyabb ez a szám, összesen 13%. Ugyancsak nem nagyon érdekli a hazai fiatalokat a migráció, a válaszadóknak pedig csak a 11 százaléka tartja ezt lényegesnek. Ennél csak Romániában volt alacsonyabb adat (10 százalék).
Információforrások és média preferenciák
Ahogy azt említettük, a kérdőívben kitértek a fiatalok elsődleges információforrásaira is, ebből pedig kiderült, hogy a válaszadók 42 százaléka tájékozódik a közélettel és politikával kapcsolatban valamelyik közösségi média felületről. A televíziós hírek fogyasztása a második helyre csúszik (39%), ellenben a 25-30 évesek körében egy kifejezetten szembetűnő preferencia.
Magyarországon azonban a fiataloknak csak a 26 százaléka néz televíziót, és 32 százalékban támaszkodnak online hírportálokra, utóbbi egyébként hat százalékkal magasabb, mint az uniós átlag.
Nem meglepő módon az európai fiatalok jelentős többsége az Instagram felületét használja a politikai és közéleti hírek megszerzésére (47%), utána közvetlen a TikTok követi 39 százalékkal. Ezzel szemben az X-et – ami korábban Twitter volt – összesen a fiatalok 21 százaléka használja.
Magyarország itt is kilóg a sorból. Hazánkban továbbra is a Facebook vezet, mint elsődleges hírszerzési forrás az interneten, összesen 55 százalékkal. Az EU-s átlag egyébként 27 százalék. Második helyen nálunk szintén a TikTok áll, viszont nálunk jóval magasabb átlag használja információ szerzésére (49%).
Dezinformációk, állhírek, tájékozottság
A kérdezett fiatalok jelentős többsége (76%) úgy gondolta, hogy korábban ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek.
Kilenc EU-országban a válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy „gyakran” vagy „nagyon gyakran” volt kitéve dezinformációnak, a legmagasabb arányban
- Máltáról (59%),
- Magyarországon (58%),
- Görögországból (57%),
- Luxemburgból (55%) és
- Belgiumból (54%).
Külön érdekesség, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a fiatalok a leginkább érzik magukat tájékozatlannak. A felmérés szerint a válaszadók 41 százaléka jelölte meg, hogy nem tud „nagyon sokat”, 16 százalékuk pedig azt, hogy „egyáltalán semmit” nem tud az ország kormányáról.
Kötődés az országhoz, nemzeti identitáshoz
A legtöbb tagállamban a kérdezettek legnagyobb átlaga ténylegesen az országához és a nemzeti identitásához kötődik. A legmagasabb arányt Ciprus esetében figyelték meg, ahol 57 százalék volt a pozitív visszajelzés. Ezt követte Finnország 49, Bulgária 45 és Horvátország 44 százalékkal.
Magyarországon ezzel szemben a válaszadók 24 százaléka válaszolt pozitívan arra, hogy elsődlegesen országához és nemzeti identitásához kötődik-e.
