Az Eurobarométer többek között kitért a fiatalok országhoz és a nemzethez való kötődésére is, és arra, hogy mitől tartanak a leginkább.
A hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérés alapján az emelkedő árak és a megélhetési költségek miatt aggódnak leginkább a 16 és 30 év közöttiek – vette észre a hvg.hu.
Az Eurobarométer ifjúsági felmérést az Ipsos végezte 2024. szeptember 25. és október 3. között az EU mind a 27 tagállamában. Összesen 25 863 16–30 év közötti fiatalt kérdeztek meg számítógéppel segített internetes interjúval, online panelek segítségével.
Aggodalmak és biztonságérzet
A válaszadók egyharmada úgy gondolja, hogy az EU-nak a következő öt évben a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra kellene a legtöbb figyelmet fordítania, de 31 százalékuk pedig úgy véli, hogy a gazdasági helyzet stabilizálásának és a munkahelyteremtésnek kell prioritást élveznie.
A magyar fiatalok még ennél is nagyobb arányban, összesen 43 százalékuk aggódik az árak és a megélhetés miatt, olvasható ki az adatokból.
Az EU védelmét és biztonságát a legmagasabb arányban Csehországban (36%), Lengyelországban (33%) és Észtországban (32%) tartják fontosnak. Magyarországon a legalacsonyabb ez a szám, összesen 13%. Ugyancsak nem nagyon érdekli a hazai fiatalokat a migráció, a válaszadóknak pedig csak a 11 százaléka tartja ezt lényegesnek. Ennél csak Romániában volt alacsonyabb adat (10 százalék).
Információforrások és média preferenciák
Ahogy azt említettük, a kérdőívben kitértek a fiatalok elsődleges információforrásaira is, ebből pedig kiderült, hogy a válaszadók 42 százaléka tájékozódik a közélettel és politikával kapcsolatban valamelyik közösségi média felületről. A televíziós hírek fogyasztása a második helyre csúszik (39%), ellenben a 25-30 évesek körében egy kifejezetten szembetűnő preferencia.
Magyarországon azonban a fiataloknak csak a 26 százaléka néz televíziót, és 32 százalékban támaszkodnak online hírportálokra, utóbbi egyébként hat százalékkal magasabb, mint az uniós átlag.
Nem meglepő módon az európai fiatalok jelentős többsége az Instagram felületét használja a politikai és közéleti hírek megszerzésére (47%), utána közvetlen a TikTok követi 39 százalékkal. Ezzel szemben az X-et – ami korábban Twitter volt – összesen a fiatalok 21 százaléka használja.
Magyarország itt is kilóg a sorból. Hazánkban továbbra is a Facebook vezet, mint elsődleges hírszerzési forrás az interneten, összesen 55 százalékkal. Az EU-s átlag egyébként 27 százalék. Második helyen nálunk szintén a TikTok áll, viszont nálunk jóval magasabb átlag használja információ szerzésére (49%).
Dezinformációk, állhírek, tájékozottság
A kérdezett fiatalok jelentős többsége (76%) úgy gondolta, hogy korábban ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek.
Kilenc EU-országban a válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy „gyakran” vagy „nagyon gyakran” volt kitéve dezinformációnak, a legmagasabb arányban
Külön érdekesség, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a fiatalok a leginkább érzik magukat tájékozatlannak. A felmérés szerint a válaszadók 41 százaléka jelölte meg, hogy nem tud „nagyon sokat”, 16 százalékuk pedig azt, hogy „egyáltalán semmit” nem tud az ország kormányáról.
Kötődés az országhoz, nemzeti identitáshoz
A legtöbb tagállamban a kérdezettek legnagyobb átlaga ténylegesen az országához és a nemzeti identitásához kötődik. A legmagasabb arányt Ciprus esetében figyelték meg, ahol 57 százalék volt a pozitív visszajelzés. Ezt követte Finnország 49, Bulgária 45 és Horvátország 44 százalékkal.
Magyarországon ezzel szemben a válaszadók 24 százaléka válaszolt pozitívan arra, hogy elsődlegesen országához és nemzeti identitásához kötődik-e.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
