Az Eurobarométer többek között kitért a fiatalok országhoz és a nemzethez való kötődésére is, és arra, hogy mitől tartanak a leginkább.
A hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérés alapján az emelkedő árak és a megélhetési költségek miatt aggódnak leginkább a 16 és 30 év közöttiek – vette észre a hvg.hu.
Az Eurobarométer ifjúsági felmérést az Ipsos végezte 2024. szeptember 25. és október 3. között az EU mind a 27 tagállamában. Összesen 25 863 16–30 év közötti fiatalt kérdeztek meg számítógéppel segített internetes interjúval, online panelek segítségével.
Aggodalmak és biztonságérzet
A válaszadók egyharmada úgy gondolja, hogy az EU-nak a következő öt évben a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra kellene a legtöbb figyelmet fordítania, de 31 százalékuk pedig úgy véli, hogy a gazdasági helyzet stabilizálásának és a munkahelyteremtésnek kell prioritást élveznie.
A magyar fiatalok még ennél is nagyobb arányban, összesen 43 százalékuk aggódik az árak és a megélhetés miatt, olvasható ki az adatokból.
Az EU védelmét és biztonságát a legmagasabb arányban Csehországban (36%), Lengyelországban (33%) és Észtországban (32%) tartják fontosnak. Magyarországon a legalacsonyabb ez a szám, összesen 13%. Ugyancsak nem nagyon érdekli a hazai fiatalokat a migráció, a válaszadóknak pedig csak a 11 százaléka tartja ezt lényegesnek. Ennél csak Romániában volt alacsonyabb adat (10 százalék).
Információforrások és média preferenciák
Ahogy azt említettük, a kérdőívben kitértek a fiatalok elsődleges információforrásaira is, ebből pedig kiderült, hogy a válaszadók 42 százaléka tájékozódik a közélettel és politikával kapcsolatban valamelyik közösségi média felületről. A televíziós hírek fogyasztása a második helyre csúszik (39%), ellenben a 25-30 évesek körében egy kifejezetten szembetűnő preferencia.
Magyarországon azonban a fiataloknak csak a 26 százaléka néz televíziót, és 32 százalékban támaszkodnak online hírportálokra, utóbbi egyébként hat százalékkal magasabb, mint az uniós átlag.
Nem meglepő módon az európai fiatalok jelentős többsége az Instagram felületét használja a politikai és közéleti hírek megszerzésére (47%), utána közvetlen a TikTok követi 39 százalékkal. Ezzel szemben az X-et – ami korábban Twitter volt – összesen a fiatalok 21 százaléka használja.
Magyarország itt is kilóg a sorból. Hazánkban továbbra is a Facebook vezet, mint elsődleges hírszerzési forrás az interneten, összesen 55 százalékkal. Az EU-s átlag egyébként 27 százalék. Második helyen nálunk szintén a TikTok áll, viszont nálunk jóval magasabb átlag használja információ szerzésére (49%).
Dezinformációk, állhírek, tájékozottság
A kérdezett fiatalok jelentős többsége (76%) úgy gondolta, hogy korábban ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek.
Kilenc EU-országban a válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy „gyakran” vagy „nagyon gyakran” volt kitéve dezinformációnak, a legmagasabb arányban
Külön érdekesség, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a fiatalok a leginkább érzik magukat tájékozatlannak. A felmérés szerint a válaszadók 41 százaléka jelölte meg, hogy nem tud „nagyon sokat”, 16 százalékuk pedig azt, hogy „egyáltalán semmit” nem tud az ország kormányáról.
Kötődés az országhoz, nemzeti identitáshoz
A legtöbb tagállamban a kérdezettek legnagyobb átlaga ténylegesen az országához és a nemzeti identitásához kötődik. A legmagasabb arányt Ciprus esetében figyelték meg, ahol 57 százalék volt a pozitív visszajelzés. Ezt követte Finnország 49, Bulgária 45 és Horvátország 44 százalékkal.
Magyarországon ezzel szemben a válaszadók 24 százaléka válaszolt pozitívan arra, hogy elsődlegesen országához és nemzeti identitásához kötődik-e.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
