Vissza lehet igényelni az érettségi vizsgadíját, ha nem mentek el a vizsgára?

Több tízezer forintba kerül egy-egy érettségi annak, aki már nem tanulói jogviszonyban vizsgázik. Ezért nem mindegy, hogy mi történik a befizetett pénzzel, ha végül nem tudnak részt venni a vizsgán. Utánanéztünk a szabályoknak.

Ha már nem vagytok középiskolások, az érettségiért vizsgadíjat kell fizetni, aminek a díja 2026-ban tovább emelkedett:

  • a középszintű vizsga tantárgyanként 48 ezer forintba kerül,
  • az emelt szintű vizsgáért már 81 ezer forintot kell fizetni.

A díjak mértékét jogszabály rögzíti: a középszintű vizsga a minimálbér 15 százalékának, az emelt szintű pedig 25 százalékának megfelelő összeg, amelyet ezer forintra kerekítenek. Több tárgy esetén ez könnyen több százezer forintos kiadást is jelenthet.

Visszakaphatjátok a pénzt, ha nem mentek el?

A szabályok szerint, ha elfogadták a jelentkezéseteket az érettségire, onnantól kezdve nincs lehetőség arra, hogy visszalépjetek, és a befizetett vizsgadíjat sem térítik vissza. Ez akkor is így van, ha végül valamilyen okból nem tudtok megjelenni a vizsgán.

Arra sincs lehetőség, hogy méltányossági alapon visszaigényeljétek az összeget, vagy hogy a befizetett díjat egy későbbi vizsgaidőszakra átvigyétek.

Ha önhibátokon kívül – például betegség miatt – maradtok távol az írásbeli vizsgától, akkor tehettek pótló érettségit. Ez azonban nem automatikus. A hiányzást igazolni kell, és az erről szóló dokumentumot a jelentkezést fogadó intézményhez kell benyújtani (ez lehet az iskola vagy a kormányhivatal). Ők döntik el, hogy elfogadják-e az indoklást. Ha igen, akkor egyeztethettek a pótló vizsga részleteiről és időpontjáról.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.