Vissza lehet igényelni az érettségi vizsgadíját, ha nem mentek el a vizsgára?

Több tízezer forintba kerül egy-egy érettségi annak, aki már nem tanulói jogviszonyban vizsgázik. Ezért nem mindegy, hogy mi történik a befizetett pénzzel, ha végül nem tudnak részt venni a vizsgán. Utánanéztünk a szabályoknak.

Ha már nem vagytok középiskolások, az érettségiért vizsgadíjat kell fizetni, aminek a díja 2026-ban tovább emelkedett:

  • a középszintű vizsga tantárgyanként 48 ezer forintba kerül,
  • az emelt szintű vizsgáért már 81 ezer forintot kell fizetni.

A díjak mértékét jogszabály rögzíti: a középszintű vizsga a minimálbér 15 százalékának, az emelt szintű pedig 25 százalékának megfelelő összeg, amelyet ezer forintra kerekítenek. Több tárgy esetén ez könnyen több százezer forintos kiadást is jelenthet.

Visszakaphatjátok a pénzt, ha nem mentek el?

A szabályok szerint, ha elfogadták a jelentkezéseteket az érettségire, onnantól kezdve nincs lehetőség arra, hogy visszalépjetek, és a befizetett vizsgadíjat sem térítik vissza. Ez akkor is így van, ha végül valamilyen okból nem tudtok megjelenni a vizsgán.

Arra sincs lehetőség, hogy méltányossági alapon visszaigényeljétek az összeget, vagy hogy a befizetett díjat egy későbbi vizsgaidőszakra átvigyétek.

Ha önhibátokon kívül – például betegség miatt – maradtok távol az írásbeli vizsgától, akkor tehettek pótló érettségit. Ez azonban nem automatikus. A hiányzást igazolni kell, és az erről szóló dokumentumot a jelentkezést fogadó intézményhez kell benyújtani (ez lehet az iskola vagy a kormányhivatal). Ők döntik el, hogy elfogadják-e az indoklást. Ha igen, akkor egyeztethettek a pótló vizsga részleteiről és időpontjáról.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.