Mi a különbség a javító és a pótló érettségi között?
Nem ugyanaz a helyzet, ha valaki megbukik vagy igazolatlanul hiányzik, illetve ha igazolt okból marad távol egy vizsgarésztől.
Több tízezer forintba kerül egy-egy érettségi annak, aki már nem tanulói jogviszonyban vizsgázik. Ezért nem mindegy, hogy mi történik a befizetett pénzzel, ha végül nem tudnak részt venni a vizsgán. Utánanéztünk a szabályoknak.
Ha már nem vagytok középiskolások, az érettségiért vizsgadíjat kell fizetni, aminek a díja 2026-ban tovább emelkedett:
A díjak mértékét jogszabály rögzíti: a középszintű vizsga a minimálbér 15 százalékának, az emelt szintű pedig 25 százalékának megfelelő összeg, amelyet ezer forintra kerekítenek. Több tárgy esetén ez könnyen több százezer forintos kiadást is jelenthet.
A szabályok szerint, ha elfogadták a jelentkezéseteket az érettségire, onnantól kezdve nincs lehetőség arra, hogy visszalépjetek, és a befizetett vizsgadíjat sem térítik vissza. Ez akkor is így van, ha végül valamilyen okból nem tudtok megjelenni a vizsgán.
Arra sincs lehetőség, hogy méltányossági alapon visszaigényeljétek az összeget, vagy hogy a befizetett díjat egy későbbi vizsgaidőszakra átvigyétek.
Ha önhibátokon kívül – például betegség miatt – maradtok távol az írásbeli vizsgától, akkor tehettek pótló érettségit. Ez azonban nem automatikus. A hiányzást igazolni kell, és az erről szóló dokumentumot a jelentkezést fogadó intézményhez kell benyújtani (ez lehet az iskola vagy a kormányhivatal). Ők döntik el, hogy elfogadják-e az indoklást. Ha igen, akkor egyeztethettek a pótló vizsga részleteiről és időpontjáról.
Nem ugyanaz a helyzet, ha valaki megbukik vagy igazolatlanul hiányzik, illetve ha igazolt okból marad távol egy vizsgarésztől.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.