Mi a különbség a javító és a pótló érettségi között?
Nem ugyanaz a helyzet, ha valaki megbukik vagy igazolatlanul hiányzik, illetve ha igazolt okból marad távol egy vizsgarésztől.
Több tízezer forintba kerül egy-egy érettségi annak, aki már nem tanulói jogviszonyban vizsgázik. Ezért nem mindegy, hogy mi történik a befizetett pénzzel, ha végül nem tudnak részt venni a vizsgán. Utánanéztünk a szabályoknak.
Ha már nem vagytok középiskolások, az érettségiért vizsgadíjat kell fizetni, aminek a díja 2026-ban tovább emelkedett:
A díjak mértékét jogszabály rögzíti: a középszintű vizsga a minimálbér 15 százalékának, az emelt szintű pedig 25 százalékának megfelelő összeg, amelyet ezer forintra kerekítenek. Több tárgy esetén ez könnyen több százezer forintos kiadást is jelenthet.
A szabályok szerint, ha elfogadták a jelentkezéseteket az érettségire, onnantól kezdve nincs lehetőség arra, hogy visszalépjetek, és a befizetett vizsgadíjat sem térítik vissza. Ez akkor is így van, ha végül valamilyen okból nem tudtok megjelenni a vizsgán.
Arra sincs lehetőség, hogy méltányossági alapon visszaigényeljétek az összeget, vagy hogy a befizetett díjat egy későbbi vizsgaidőszakra átvigyétek.
Ha önhibátokon kívül – például betegség miatt – maradtok távol az írásbeli vizsgától, akkor tehettek pótló érettségit. Ez azonban nem automatikus. A hiányzást igazolni kell, és az erről szóló dokumentumot a jelentkezést fogadó intézményhez kell benyújtani (ez lehet az iskola vagy a kormányhivatal). Ők döntik el, hogy elfogadják-e az indoklást. Ha igen, akkor egyeztethettek a pótló vizsga részleteiről és időpontjáról.
Nem ugyanaz a helyzet, ha valaki megbukik vagy igazolatlanul hiányzik, illetve ha igazolt okból marad távol egy vizsgarésztől.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.